Mi a helyzet a film letöltésekkel valójában?

Forrás: Ez jogos | 2017 december 6.

Szia Réka! A baráti társaságunkkal nagyon szeretünk filmezni, minden héten tartunk egy filmes összejövetelt. De az elmúlt időszakban már kifogytunk a DVD-kből, és nem is szeretnénk igazán újakat venni. Persze tudom, hogy manapság már mindenki letölti a filmeket, de én úgy hallottam, hogy ez egyébként tilos. Mi a helyzet a letöltésekkel, a torrentezéssel tehát valójában? Szabad vagy nem? Zoé

cameron-diaz-laptop

Profimedia-Red Dot

Egy ideje már rengeteget hallunk arról, hogy mindenki torrentezik, a tartalmakat az emberek manapság már nem megveszik, hanem letöltik. Most ne csak a filmekre gondolj, nagyon sokan zenét, könyveket, játékokat is az internetről töltenek le. Viszont azt nagyon gyakran nem tudják, hogy ennek mi is a pontos szabályozási háttere. Kérdés az, hogy tilos-e vagy sem. Nagyon nem mindegy, hogy teljesen legális-e ez a tevékenység, vagy tiltott. Ugyanis hiába hivatkozik bárki arra, hogy „de hát mindenki ezt csinálja”, ha valami szabályba ütközik, akkor az szabályba ütközik, és kész.

Na de térjünk rá a tényleges szabályozásra. Magyarországon nem illegális maga a letöltés! Ami tilos, az igazából a feltöltés, vagyis a megosztás. Viszont a torrentezés feltöltés nélkül nem tud működni! Hogyha torrentezel, akkor a torrent programod valószínűleg automatikusan tölti fel az adott filmet, sorozatot, vagy zenét, amit letöltöttél. Hogyha olyan tartalomról van szó, amely szabadon terjeszthető, akkor persze a torrentezésből semmilyen gond nem származhat.

Jogosan kérdezheted, hogy ez mégis miért lenne jogsértő. A probléma az, hogy azok az oldalak, ahonnan le lehet tölteni, olyan műveket tesznek elérhetővé, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak, és ezeket a műveket közvetítik a nyilvánosságnak. Pontosabban a torrentes oldalak megnyitják annak a lehetőségét, hogy szerzői jogokat sértő fájlmegosztás valósuljon meg.

Azért nem büntetendő egyébként sem a magáncélú másolás, mert ilyen esetekben az üreshordozó-díjat megfizeted.  Ezt a díjat a magáncélú másolásra alkalmas adathordozókra vetik ki, hogy a szerzői jogdíjra jogosultakat ne érje kiemelkedő jogdíjkiesés. Ezek az adathordozók például a CD-k, DVD-k, memóriakártyák, pendrive-ok, illetve a számítógépek és a laptopok, sőt még a mobilok is, mivel ezek rendelkeznek beépített tárolóegységgel.

A Btk. azt is kifejti, hogy nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul csak meg abban az esetben, hogyha a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését százezer forintot meg nem haladóan, az üreshordozói díjra, illetve reprográfiai díjra nézve, vagyoni hátrányt okozva követik el. Abban az esetben viszont a hazai Btk. is bünteti a film-és zeneletöltést, hogyha az nem saját célra történik, vagy ha anyagi haszonszerzéssel jár.

Szerintem azért azt használd ki, hogy az interneten könnyen el lehet érni filmeket és zenéket is, meg ezer féle egyéb dolgot, csak próbáld ezt legálisan megvalósítani. Tehát tulajdonképpen a lelkiismeret az, ami döntő. Na meg a technika, mert szerintem sokan szívesen kiadnának pár száz forintot ezekért a tartalmakért, de sajnos nálunk még kevés a streaming szolgáltatás, bár már látható a fejlődés. Hidd el, hogy vannak egészen olcsó, és abszolút legális módszerek is. Például én ajánlom a Netflixet. Havonta kell érte fizetni, nem egy olyan hatalmas kiadás, ráadásul egyre több film és sorozat kezdett el fent lenni rajta magyarul, vagy magyar felirattal. Ha a zenékről van szó, akkor pedig ott van a Spotify, amit akár internet nélkül is lehet használni.

Arra mindenképp figyelj, hogy a magyar szabályozás sok külföldi országétól eltérhet. Németországban például komoly összegű bírságokat szabtak már ki, akár letöltésért is! IP cím alapján pedig könnyen megtalálnak mindenkit, aki le- és feltölt. Magyarán ha külföldön vagy, semmiképp ne tölts le addig, amíg utána nem jársz az adott ország szabályainak!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mit tehetsz, ha zavar a szomszédod?

Forrás: Ez jogos | 2017 december 1.

Szia Réka! Mostanában nagyon sok a bajunk a szomszédjainkkal. Nagyon hangosak, nem tudunk rendesen pihenni. Néha éjszaka hangosan hallgatnak zenét, elég gyakran tartanak bulit, mindemellett sokszor már kora reggel elkezdenek hangosan háztartási gépeket működtetni. Sőt, olyan is volt már, hogy reggel 6-kor kezdtek el fúrni egy hétvégi napon. Mit lehet tenni, hogyan lehetne ellenük fellépni? Juli

 rossz-szomszedok-cosmopolitan

Profimedia-Red Dot

Biztos neked sem ismeretlen az a szituáció, amikor békésen pihennél éppen, de a melletted lévő szomszédod elkezd fúrni, vagy a fölötted lévő lakásban hangosan dübörögnek. A szomszédjainkat nem mi magunk választjuk meg (sajnos). De a kérdés itt az, hogy mik azok a lehetőségek, amikkel a kellemetlenségeket csökkenteni lehet. Mert vannak, méghozzá elég sok! Persze ha társasházba költözöl, ahol vékonyabbak a falak, akkor számolnod kell azzal, hogy lesznek dolgok, amiket muszáj eltűrni. Hiszen azzal nem tudsz mit kezdeni, ha a szomszédod korábban kel fel és megy dolgozni, és ezért akkor mozog, zörög a másik lakásban.

Nagyon szerencsés ember vagy akkor, ha jó a kapcsolatod a szomszédjaiddal. A legtöbb embernek sajnos nem az. Ha jó a kapcsolatotok (ha nem, akkor is), akkor az első és legfontosabb lépés mindig az, hogy beszélj a szomszédoddal, mondd el neki, hogyha valami zavar. Kérd meg, hogy legyen csendesebb, vagy, hogy hagyja abba azt a tevékenységet, ami téged zavar, legyen szó bármiről. Ha azt mondja, hogy rendben, akkor szuper, már meg is oldódott a probléma. De ha ennek ellenére sincs változás, akkor érdemes a joghoz, mint eszközhöz fordulni. A legfontosabb és legjelentősebb jogi eszközöket fogom most neked bemutatni. Nyilván más a helyzet egy közös falakkal rendelkező társasházban, és egy hatalmas telken lévő családi ház esetén, de zavaró tényezők mindig felmerülhetnek.

Van egy általános szabály a Ptk-ban, ami nem más, mint a dolog használatának általános magánjogi korlátja: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”. A dolog jelen esetben a lakás vagy a ház. Annak a megállapítása, hogy mi szükségtelen, már nem a te hatáskörödbe tartozik. Hogyha azt érzed, hogy a szomszédod szükségtelenül zavar (pl.: elviselhetetlen zaj), akkor téged megillet a birtokvédelem (ez ugyanúgy megilleti a tulajdonost, mint ahogy a bérlőt). Ennek az a lényege, hogy a jegyzőhöz fordulhatsz, és egy éven belül kérheted a zavarásnak a megszüntetését. Azért kell jegyzőhöz fordulni, mert sokkal gyorsabb így az eljárás, mintha bírósághoz fordulnál.  A birtokvédelem mindenképp megillet akkor, hogyha a birtoklásban téged jogalap nélkül háborgatnak. Ha a jegyző igazat ad neked, akkor a jogsértő szomszédot el fogja tiltani a sértő magatartástól. Azonban ha azt állapítja meg, hogy te ezt a megzavarást köteles lettél volna tűrni, akkor nem fog téged védelemben részesíteni.

Egyes területeken a hangos tevékenységekre vonatkozó szabályozás eltérő lehet. Egyes önkormányzati rendeletek tiltják hétvégén a fűnyírást, máshol időkeretekhez van kötve. Mivel itt nincsen egységes szabályozás, ezért azt ajánlom, hogy mindenképp nézd meg, hogy arra a településre milyen szabályok vonatkoznak, ahol te élsz. Ez azért is fontos, mert például ha valaki nem megengedett időpontban nyír füvet, akkor pénzbírsággal sújtható.

Hogyha társasházban élsz, akkor biztos lehetsz benne, hogy ott is található egy házirend. Ezt is mindenképp csekkold, mert ez a jogszabályoknál sok esetben szigorúbb lehet. Általában ezekben a házirendekben meg van határozva az, hogy mettől meddig lehet zajos tevékenységet folytatni, illetve hogy milyen dolgokra kell figyelned (pl.: mettől meddig lehet hangszeren gyakorolni, kell-e a közös folyosót takarítani stb.).

Amiről még mindenképp fontos tudnod, az az, hogy a csendháborítás pontosan mit is jelent. A jogszabályban úgy van megfogalmazva, hogy: „Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.” Persze ezt a napszaknak megfelelően kell értékelni, hiszen napközben teljesen más, ha a szomszédod porszívózik, mintha ugyanezt hajnalban csinálja.  Hogyha ezek alapján azt érzed, hogy a szomszédod csendháborítás szabálysértést követ el, akkor a rendőrségnél feljelentést tehetsz.  Tehát eseti csendháborítás esetén a rendőrséghez lehet fordulni.

Érdemes lehet bizonyítékokat gyűjtened, például tanúkat megjelölni, vagy akár hangfelvételt készíteni a zajról. Ha egy zavaró szomszéd a házban több lakónak is problémát okoz, akkor érdemes összefogni, és együtt fordulni a jegyzőhöz, vagy a rendőrséghez.

Azt javasolom, hogyha te tervezel bulit, vagy felújítást, akkor szólj előre a szomszédoknak, vagy társasház esetén tedd ki oda, ahol a hirdetmények szoktak lenni. Ezzel el lehet kerülni nagyon sok esetben a problémákat, sokkal elnézőbbek lesznek a szomszédok. De akár ugyanígy jelezheted azt is, hogyha téged zavar valami.

Tehát összefoglalva a lényeg: ha zavar a szomszédod valamilyen tevékenysége, akkor először próbálj meg szép szóval hatni rá. Ha ez nem vezet eredményre, akkor használd ki a jogi eszközöket, mert nem vagy köteles heteken-hónapokon vagy akár éveken keresztül eltűrni a szükségtelen zavarást.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mit kell tennem, ha szeretnék egy saját vállalkozást?

Forrás: Ez jogos | 2017 november 17.

Szia Réka! Arra gondoltam, hogy csinálnék egy vállalkozást. Van egy szuper ötletem, már csak meg kellene valósítani, a szükséges anyagiakat már összegyűjtöttem. Arról viszont fogalmam sincs, hogy ahhoz mi kell, hogy egy vállalkozást csináljak. Elmondanád nekem a kezdő lépéseket? Köszi! Rebi

MELISSA MCCARTHY stars as Michelle Darnell in "The Boss.", Image: 278216311, License: Rights-managed, Restrictions: For Editorial Use -, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Hollywood Archive

Profimedia-Red Dot

Ha van egy rendkívüli ötleted, legyél bármennyi idős, nem kell hagynod, hogy ez az ötlet elvesszen csak azért, mert nem tudod, hogy hogyan valósítsd meg. Manapság már nagyon sok embernek van vállalkozása, ez már nem egy olyan dolog, ami csodaszámba menne. De azt mindenképp tudnod kell, hogy egy ilyenbe hogyan kezdj bele! Tudod, minden nagy ötlet kibontakozik valahogy, és a kezdő lépések ilyenkor kiemelten fontosak. Abban viszont biztos lehetsz, hogy az a vállalkozás, amibe megfelelő körültekintés nélkül vágsz bele, kudarcba fog fulladni. Vállalkozni amúgy is kockázatos dolog, de pláne akkor, ha nincsenek meg a szükséges ismereteid. Szerintem érdemes időt és energiát fektetni abba, hogy az alapokat megismerd (ez nem azt jelenti, hogy szakembernek kell lenned), mert így lehetsz sikeres, és így lehet jövedelmező a vállalkozásod igazán.

Vannak dolgok, amik mellett nem mehetsz el, ha vállalkozást szeretnél indítani. A megfelelő jogi forma megtalálása kulcsfontosságú, ugyanígy nagyon jelentős az, hogy a számodra jelenleg legkedvezőbbnek gondolt adózási módot találd meg! Fontos átgondolnod azt is, hogy milyen összeggel tudsz nekivágni a vállalkozásnak; hogy csak a vállalkozással szeretnél-e foglalkozni, vagy mellette folytatod az eddigi munkádat is; egyedül vagy másokkal szeretnél vállalkozni inkább, és persze a legfontosabb: ki kell találnod azt, hogy mi az, amit csinálni szeretnél! A piaci igényeket is mérd fel minden esetben, hiszen ebből tudod meg azt, hogy azok a személyek, akiknek eladni készülsz vagy valamilyen szolgáltatást szeretnél nyújtani, vajon vevők lesznek-e rá.

A vállalkozás jogi alapjának megteremtéséhez vagy céget kell alapítanod, vagy egyéni vállalkozást kell indítanod. Cégalapítás esetén szükséged lesz egy ügyvédre, hogy az alapító okiratot vagy társasági szerződést elkészítse, és azt ellenjegyezze. A vállalkozás könyveléséhez ilyen esetben szükség lesz egy könyvelőre is mindenképp.

Hogyha egy kisebb vállalkozásban gondolkodsz, akkor talán a legegyszerűbb megoldás az egyéni vállalkozás, mint vállalkozási forma. Ilyenkor akár magadnak is könyvelhetsz, nem kötelező egy szakembert keresned, de én mégis inkább azt ajánlom, hogyha a könyvelésben nem vagy gyakorlott, akkor keress fel egyet! Akkor is az egyéni vállalkozás lehet a nyerő neked, ha a munkád mellett, csak mellékesen szeretnél vállalkozni.  Az egyéni vállalkozás elindításának első lépése az, hogy létesíts egy ügyfélkaput. Ezt bármelyik okmányirodában megteheted, ráadásul ingyen van. Ez azért kifejezetten hasznos, mert csak az ügyfélkapun láthatod az aktuális adófolyószámládat, és a saját szja bevallásodat is csak ott küldheted el. Az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában tudod az egyéni vállalkozói engedélyt megszerezni, tehát magát a vállalkozást elindítani. Ha ezzel készen vagy, akkor itt meg kell határozni azt a tevékenységi kört, amelyben működni szeretnél. Arra figyelj, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyekhez kell engedély, úgyhogy ezekről mindenképp tájékozódj, mielőtt belekezdesz! Ezt követően fontos bejelentkezni a NAV-hoz, illetve a helyi iparűzési adó miatt az illetékes önkormányzathoz, és regisztrálni is kell, méghozzá az illetékes (területi szempontból) Kereskedelmi és Iparkamaránál.  Az egyéni vállalkozás indítása egyébként díjmentes.  A vállalkozásodhoz szükség lesz majd egy székhelyre is. Ez azért kell, mert ez az a hely, ahova a NAV kimehet ellenőrizni. Az egyéni vállalkozás egyik fontos előnye az, hogy szüneteltethető a tevékenység. Ha céget alapítasz, akkor ez az opció nem lesz a kezedben!

Ha céget szeretnél alapítani, akkor az annyiban nehezebb az egyéni vállalkozás alapításánál, hogy itt még a cégformát is ki kell választanod. Választhatsz, hogy korlátolt felelősségi társaságot (Kft.) vagy betéti társaságot (Bt.) kívánsz inkább alapítani (ide sorolható még a részvénytársaság is, de kétlem, hogy valaki első vállalkozásként rögtön azzal indítana). A társasági szerződésnek tartalmaznia kell azokat a tevékenységeket, amelyeket a cég által végezni kívánsz. Ebben az esetben a társasági szerződést a cégbíróságnak szükséges benyújtani, és ugyanúgy be kell jelentkezni a NAV-nál, illetve a területileg illetékes önkormányzatnál, és persze regisztrálni is kell az illetékes Kereskedelmi és Iparkamaránál.

Kft.-t alapíthatsz egyedül is, vagy akár másokkal is. Jelenleg a meghatározott szükséges alaptőke ebben az esetben 3 millió forint. A Kft.-től abban mindenképp eltér a Bt., hogy az utóbbit nem lehet egyedül alapítani, legalább két tagra szükség van, mert kell egy beltag és egy kültag.  A beltag és a kültag között az a különbség, hogy a beltag felelős a társaságnak a működéséért a teljes vagyonával, korlátlanul. Ha a cég tartozása miatti helytállási kötelezettséget nézzük a két formánál, akkor a kettő között az a fő különbség, hogy a Kft. esetében minden tulajdonos felelőssége csak addig terjed, amennyi a tulajdonrésze a cégben. Ezzel szemben Bt. esetében a beltagnak a saját vagyonával korlátlanul kell helytállnia a társaság kielégítetlen tartozásaiért.

Vannak hibák, amelyeket nem szabad elkövetned, ha vállalkozást szeretnél alapítani. Egyrészt, ne ess abba a hibába, hogy úgy kezdesz bele a tevékenységbe, hogy nincs meg a megfelelő induló tőkéd. Egy vállalkozás azért nem olcsó dolog, érdemes előre átgondolni a költségeket, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések. Másrészt, legyen konkrét terved arról, hogy mit is szeretnél csinálni és hogyan, mert ha csak azért kezdesz bele egy vállalkozásba, mert „manapság mindenki ezt csinálja”, akkor annak csúnya vége lehet.  A kockázatokat és a nehézségeket is mindenképp mérd fel, nehogy az legyen, hogy valamelyik bekövetkezik, és nem tudod majd kezelni!

A szakemberekkel való beszélgetés, tanácsok kikérése elengedhetetlen tényező! Ha egyéni vállalkozást indítasz, akkor ahhoz ügyvédre nem lesz szükséged, de akkor sem árt egy adótanácsadóval vagy könyvelővel megtárgyalni a vállalkozásod jövőjét. Ha pedig korlátolt felelősségű társaságot vagy betéti társaságot alapítasz, akkor ügyvédre úgyis szükséged lesz, érdemes a tanácsait kikérni, még mielőtt belekezdesz a tevékenységbe. Ha van egy jó tanácsadód, akkor az üzleti tervet is sokkal egyszerűbben fogod tudni elkészíteni, és te magad is sokkal felkészültebb leszel arra, hogy a későbbiekben egyedül, vagy a vállalkozásban részt vevő más személyekkel együtt magatok oldjátok meg a problémákat.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Milyen szabályai vannak a drón használatnak?

Forrás: Ez jogos | 2017 november 10.

Szia Réka! A pasim nagyon szeretne egy drónt, gondoltam, hogy meg is veszem neki, viszont elgondolkoztam azon, hogy azt se tudom, hogy mi ezeknek az eszközöknek a jogi szabályozása. Sokat lehet hallani arról, hogy van amelyiknek a használata korlátozva van, de én abszolút nem értek ezekhez. Tudnál kicsit segíteni? Köszi! Kitti

30-3-2017 TV show "The Big Bang Theory" Season 10  Episode 19 - The Collaboration Fluctuation  Pictured: Kaley Cuoco Kunal Nayyar, Image: 327074780, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Planet

Profimedia-Red Dot

Szeretnél egy drónt, vagy már van is drónod, csak nem tudod, hogy szabad használni? Az elmúlt években hihetetlenül felgyorsult a technika fejlődése, és ezzel a jogi szabályozásnak is lépést kell tartania, új élethelyzeteket, új dolgokat kell szabályoznia. Éppen ezért lehet az, hogy a sok szabályozás közepette azt sem tudod, hogy most akkor a drónokra pontosan mi is vonatkozik. Ezek az eszközök manapság rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek, és már közel sem egy elérhetetlen dolog az, hogy valakinek legyen egy drónja. Mindenkinek más dolog tetszik meg a drónokban, van aki a rájuk szerelhető kamera előnye miatt van odáig ezekért a szerkezetekért, és van akinek már csak a drónok röptetése is nagy boldogságot okoz. Ahhoz, hogy a jogi szabályozást át tudd tekinteni, tudnod kell, hogy mire szeretnéd használni.

Régóta vannak szabályok a pilóta nélküli légijárművekre, de sejtheted, hogy 1995-ben még a drónok szabályozása szóba sem került, úgyhogy nyilvánvalóan a régi szabályokat át kellett újra gondolni a drónok megjelenésével. Persze ezek is alkalmazhatóak némely tekintetben, hiszen a drónok is pilóta nélküli légijárművek. Az fontos viszont, hogy a játék multikoptereket ne keverd azokkal a drónokkal, amelyekre a szabályok vonatkoznak. Az elmúlt években már így is fejlődésen ment keresztül a szabályozás, és az én meglátásom az, hogy ez még tovább fog folytatódni.

Ahhoz, hogy egy drónt reptess a légtérben, szükséges engedélyt kérned, mert csak eseti légtérben engedélyezett ez az üzemeltetés. A kérelmet a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályához kell címezned. A honlapjukon egyébként részletes tájékoztatót találsz arról, hogy a kérelmet hogyan kell kitölteni, és hogy milyen dokumentumokat kell csatolnod.  Ha sport- vagy magáncélra használod a drónt, akkor nem kell bejelentened (a légtér engedély akkor is kell!), egyéb esetben viszont kötelező a bejelentés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Pilóta Nélküli légijármű osztályához.

Ha eseti légteret szeretnél igényelni, akkor a kérelmet legalább 30 nappal az igénybevétel időpontja előtt nyújtsd be! Az eseti légteret max. 30 napra lehet igényelni. Ezért egyébként 3000 Ft általános tételű illetéket kell megfizetned, hacsak nem érint az illetékmentesség (erről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben informálódhatsz).

Milyen jogsértéseket lehet elkövetni egy drónnal akár akkor is, ha te nem akarsz semmi rosszat? Nos, például gyakori a magánlaksértés, vagy képmáshoz-és hangfelvételhez való jog megsértése. Nagyon kell vigyázni a drónok reptetése során, hogy mások személyiségi joga ne sérüljön.

Ha például egy parkban szórakozásból engedély nélkül reptetnél drónt, illetve ha biztosítást se kötnél rá, akkor szabálysértési eljárást indíthatnak ellened, sőt a szabálysértéshez használt eszközt, vagyis a drónodat lefoglalhatják.

Én azt javasolom, a hobbid teljesen jogszerű gyakorlása érdekében csatlakozz egy egyesülethez, ahol segítenek neked elintézni a szükséges biztosítást és az esetleges engedélyek beszerzését is. A biztosításra azért van szükség, mert bármikor előfordulhat az, hogy keletkezik egy hiba a drónban, lezuhan, és kárt okoz. Ilyen esetben az anyagi kárt a biztosító fizeti meg, hogyha egyébként minden megfelelt az előírásoknak.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mi a különbség a szerencse és az online nyereményjáték között?

Forrás: Ez jogos | 2017 október 28.

Kedves Réka! Az én kérdésem a szerencsejátékokkal, illetve az online nyereményjátékokkal kapcsolatos. Pontosan hogy lehet ezeket elkülöníteni egymástól? Ha az egyik Facebook oldalamon szeretnék egy ajándéksorsolós nyereményjátékot indítani a lájkolók között, akkor mire kell figyelnem? Köszi! Juli

WHAT HAPPENS IN VEGAS [US 2008] CAMERON DIAZ, ASHTON KUTCHER WHAT HAPPENS IN VEGAS [US 2008]  CAMERON DIAZ, ASHTON KUTCHER     Date: 2008, Image: 43138833, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Mary Evans Picture Librar

Profimedia-Red Dot

Biztos, hogy van olyan szerencsejáték, amit már te is kipróbáltál. Szerintem a lottózás, a sportfogadások, a kaparós sorsjegyek nem ismeretlenek számodra sem. Ilyenkor valószínűleg te is mindig arra gondolsz, hogy milyen jó lenne, ha a tiéd lenne a főnyeremény. Persze ez nagyon kevés embernek adatik meg, de a remény azért mindig ott van bennünk.

Az engedélyköteles szerencsejátékok fogalmát a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991-es törvény határozza meg. Ez alapján akkor beszélhetünk jogi értelemben vett szerencsejátékról, ha a játékos tét- vagy díjfizetés ellenében, pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, ahol a nyerés és a vesztés esélye kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

Ha felmerült már benned az a gondolat valaha, hogy mennyire jó lenne, ha szerencsejátékot szerveznél, akkor ezt az ötletet hamar vesd el, ugyanis aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ilyen szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre, vagy ilyen szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt másokat felhív, az bűntett miatt akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A koncessziók kiosztása az állam feladata. Ez alatt azt kell értened, hogyha valaki ilyen szervező tevékenységet szeretne folytatni, akkor ahhoz szükséges az állami adóhatóság engedélye. Például online kaszinójátékokat csak és kizárólag koncessziós társaság szervezhet. A koncessziós jog azt jelenti, hogy egy külső forrást biztosító beruházónak átengedik meghatározott időre egy beruházás hasznosítási jogát. Vagyis az állam engedélyt ad arra, hogy a jogosultak a törvényben meghatározott tevékenységet gyakorolják.

Nem minősül szerencsejátéknak az, ha a játékban való részvételnek az a feltétele, hogy lájkolj egy képet, vagy iratkozz fel egy hírlevélre, vagy taggeld be a barátnőidet. Ilyen esetben egyszerű promóciós játékról van szó. Biztos te is nap mint nap látod, hogy Facebookon különböző cégek az oldalaikon nyereményjátékokat szoktak indítani azzal a céllal általában, hogy népszerűsítsék az oldalukat. Lehet, hogy te is részt vettél már ilyenben, vagy gondoltál már arra, hogy szervezel valami ilyesmit.

Hogyha van valamilyen weboldalad, vagy valamilyen új tevékenységbe kezdtél, és a népszerűsítés miatt szeretnél kisorsolni pár ajándékot, akkor ezzel nincsen semmi gond, csak fontos tudnod a hátterét is, hogy mindent a szabályoknak megfelelően intézhess. De például ha valamilyen kérdőív kitöltői között sorsolnál ki valamit, az is ilyen szabályozás alá tartozik. A promóciós játékban résztvevőktől semmilyen esetben sem kérhető tétfizetés, vagyis teljesen ingyenesnek kell lennie. Persze azt kérheted, hogy osszák meg a bejegyzést, vagy lájkolják azt, illetve hogy kommenteljenek oda valamit. Arra kell nagyon figyelned, hogy megszerezd a megfelelő engedélyt (attól függően, hogy nyereménysorsolásról vagy ajándéksorsolásról van szó), illetve hogy megfelelj a Facebook ilyen típusú irányelveinek (promóciós szabályainak), mert ha nem szabályos, akkor nagyon gyorsan le fogják törölni.

Jogosan merülhet fel benned a kérdés, hogy mikor van szükség közjegyző jelenlétére. Nos, hogyha a tevékenység szerencsejátéknak minősül, akkor ez kötelező, de például egy Facebook sorsolásnál nincs ez megszabva, ott csak azért lehet a közjegyző igénybevétele logikus lépés, mert segít elkerülni minden utólagos jogvitát.

A nyereményjátékokkal kapcsolatban érdemes még magának a nyereménynek az adózásáról is beszélni. Fontos tudni, hogy az államilag szervezett szerencsejátékokból származó nyeremény adómentes, az arra jutó adót az állam fizeti meg, és ezt a jövedelmet bevallani sem kell. Az általad szervezendő nyereményjátékok esetében viszont adó- és járulékfizetési kötelezettség is felmerül, melynek a teljes körű ismeretéhez javasolom neked egy adótanácsadó véleményének kikérését.

Ha valamilyen szerencsejátékban, vagy nyereményjátékban te résztvevő vagy, akkor arra mindenképp figyelj oda, hogy a személyes adataid közül csak és kizárólag olyanokat kérhetnek el, amikre az adott játék lebonyolítása érdekében szükség van, illetve amelyek a nyeremény átadása miatt szükségesek. Ne dőlj be a csalóknak, akik mindenféle személyes adatokat akarnak kicsalni belőled, és azzal hitegetnek, hogy ezért majd valamilyen nyereményben lesz részed!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mit tehetek, ha nem vagyok elégedett a bíróság döntésével?

Forrás: Ez jogos | 2017 október 17.

Szia Réka! Olvastam az előző két bejegyzésedet, amiben az eljárásokról írtál. Én arra lennék kíváncsi, hogy mit lehet tenni akkor, ha nekem nem felel meg a bíróság döntése. Hogyan tudok fellebbezni? Köszi! Juli

Prod DB © MGM / DR LEGALLY BLONDE (LEGALLY BLONDE) de Robert Luketic 2001 USA avec Shannon O'Hurley, Victor Garber, Luke Wilson et Reese Witherspoon  plaidoyer, barre, proce?s, tribunal, avocats d'apre?s le roman de Amanda Brown, Image: 174164491, License: Rights-managed, Restrictions: NO RESTRICTION, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Visual movies

                                                                                                        Profimedia-Red Dot

Akármilyen eljárásban is kerülsz a bíróság elé, előfordulhat az, hogy olyan döntést hoz a bíró a végén, amely szerinted nem igazságos, vagy neked nem megfelelő. Ilyenkor biztos felmerül benned az, hogy valamit kéne tenni… Na de mit lehet? Először is azt kell tudnod, hogyha nem értesz egyet a bíróság ítéletével, akkor van lehetőséged jogorvoslatot kérni, nem feltétlenül kell elfogadnod az ítéletet.

A fellebbezés a polgári eljárásjogban és a büntetőeljárásjogban is egy rendes jogorvoslati eljárás.  A fellebbezés készítéséhez mondok most pár tippet neked. Először is, minden határozat végén találsz egy olyan részt, amely tartalmaz egy tájékoztatást a fellebbezési jogról, illetve benne van az is, hogy ezt hány napig teheted meg, és hogy melyik szerv az, amelyhez be kell adnod (elsőfokú bírósághoz kell beadnod, azonban a másodfokú bírósághoz kell címezned).  Ha elsőfokon hoztak meg egy ítéletet polgári eljárásban, akkor az ellen biztosan fellebbezhetsz majd, általában a végzések azok, amik nem fellebbezhetőek meg. Minden esetben gondold át azt, hogy miért szeretnéd az ítélet megváltoztatását! Biztos elsőre is érzeted már, hogy mi is a gond, de itt nagyon fontos, hogy pontosan meg tudd fogalmazni, és a fellebbezésbe leírni. A személyes véleményem az, hogy ne egyedül fellebbezz, mert ez nem egy egyszerű feladat. Ugyanis jogszabályokkal is tisztában kell lenni, mert a fellebbezésbe bele kell írni azokat, amelyekre akkor hivatkozol, amikor azt fejted ki, hogy miben és miért kívánod megváltoztatni a határozatot. Érdemes lehet inkább egy ügyvéddel konzultálni, ha fellebbezni szeretnél, mert ő már azt is jobban át fogja látni, hogy egyáltalán érdemes-e ezzel próbálkozni. Amire még figyelned kell, hogy a határidőt ne mulaszd el, és hogy biztosan a megfelelő helyre juttasd el a fellebbezést! Már csak azért is érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni, mert vannak olyan esetek, amikor hivatalból elutasítják a fellebbezést. Az első ilyen, amikor tulajdonképpen nem is lehet fellebbezni, vagyis a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A második az, amikor a fellebbezés elkésett, a harmadik ok pedig az, amikor nem hivatkozol jogszabálysértésre a fellebbezésben. Előfordulhat, hogy illetéket kell majd fizetned a fellebbezéshez, erre is mindenképp figyelj oda.

Hogyha a jogvita már véglegesen lezárt, akkor kérdés az, hogy tudsz-e még valamit csinálni. Nos igen, vannak esetek ugyanis, amikor rendkívüli perorvoslattal élhetsz. A perorvoslati lehetőségek egyike a felülvizsgálat. Ennek az a különlegessége, hogy ezt a Kúria bírálja el, és ha ez számodra pozitívan alakul, akkor a Kúria a régi határozat helyett újat hozhat, de az is megtörténhet, hogy új eljárást fog elvárni attól a bíróságtól, amelyik korábban eljárt az ügyben. A felülvizsgálattal, mint perorvoslati lehetőséggel akkor élhetsz, ha a bírósági határozat szerinted jogszabálysértő.  A leggyakoribb ok a felülvizsgálatoknál általában a peres eljárás szabályainak megsértése, de ezen kívül egyébként más jogszabálysértés is előfordulhat.

A perorvoslati lehetőségek közül, amit mindenképp fontosnak tartok megemlíteni még, az perújítás. Erre akkor van lehetőséged, ha a bíróság már jogerős ítélettel lezárt egy ügyet, de azóta pl. új tényre, bizonyítékra derült fény. Olyan tényekre és bizonyítékokra kell ez alatt gondolnod, amelyeket a perben a bíróság nem bírált el, és amelyek számodra, mint perújítóra, kedvezőbb határozatot jelentett volna. Ha a te hibád volt az, hogy korábbi eljáráson ezeket nem érvényesítetted, akkor nem élhetsz perújítással. Vannak még más esetek is, amikor a perújítás lehetősége fennáll, ilyen például az, hogyha úgy lettél pervesztes, hogy az a bíró vagy a másik fél bűncselekménye miatt következett be, és ezt utána megállapították.  Vannak persze olyan esetek, amikor a perújítás kizárt, ilyen például a házasságot felbontó ítélet. A perújítási kérelmet oda kell benyújtanod, ahol elsőfokon eljártak az ügyben. Alapesetben az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve 6 hónapod van erre, de nyílván előfordulhat az is, hogy később szerzel tudomást egy új bizonyítékról, vagy jelentős információról. Ilyenkor a hat hónapot innentől kell számítani. Amit fontos észben tartanod viszont, hogy 5 év elteltével már nincs lehetőség perújításra. Ha elfogadják a kérelmedet, akkor az ügyedet újratárgyalják. Persze az ítélet akár maradhat a régi is, de akár új határozatot is hozhat a bíróság, amely számodra kedvezőbb lesz.

Tovább a teljes bejegyzéshez
Címkék:

Hogyan zajlik a büntetőeljárás?

Forrás: Ez jogos | 2017 október 14.

Film still from Legally Blonde starring Reese Witherspoon/MGM, Image: 311508391, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Wenn

                                                                                                     Profimedia-Red Dot

Az előző bejegyzésemben a polgári peres eljárásról olvashattál, ez most annak a folytatása lesz. Ebben a bejegyzésben a büntetőeljárásról fogok írni, pontosabban annak a lépéseiről. Általában az emberek életük során kevesebb büntetőeljárással találkoznak, mit polgári peres eljárással. Ennek egészen egyszerűen annyi az oka, hogy ahogy az előző bejegyzésben láthattad, a polgári peres eljárások magánszemélyek jogviszonyait rendezik. Ezzel szemben a büntetőeljárásban az egyik fél az állam, a másik fél pedig a terhelt. Itt semmilyen egyenrangúságról nem lehet beszélni.

Ha fogalmad sincs, hogy milyen esetekben csöppenhetsz bele egy büntetőeljárásba, akkor most mondok neked pár példát. Bíróság elé kerülhet akár egy olyan ügy is, ha balesetet okozol, vagy ha te vagy a baleset sértettje. Ilyen lehet még testi sértéssel kapcsolatos ügy is, vagy a vagyon elleni bűncselekmények, hogy csak egy párat említsek a sokból.

Könnyedén előfordulhat az életedben az, hogy te leszel egy bűncselekmény áldozata, vagyis a sértett. Nem olyan elvont dolgok ezek, például ha megsebesítenek, vagy ellopják valamidet, akkor máris bűncselekmény áldozata lettél. Ha ez megtörténik, és elmész a rendőrségre, akkor a büntetőeljárás el fog kezdődni a nyomozással. Ha a nyomozásnak vége, akkor az ügyész fog arról dönteni, hogy lezárja-e a nyomozás után az ügyet (ha például nincs elég bizonyíték), vagy vádat emel. Ahogy láthatod is, a büntetőeljárásokat hivatalból szokták megindítani. Ezek után, ha vádat emeltek, akkor az ügy az illetékes bíróság elé fog kerülni, ahol a bizonyítékokat megvizsgálják, majd lesz egy tárgyalás, amire lehet, hogy téged is be fognak hívni tanúként. A bíróság pedig dönt, hogy a vádlott bűnös (ilyenkor elítélik, és büntetést szabnak ki), vagy sem. Te mint sértett, ha nem hívnak be tanúként, a tárgyaláson akkor is jelen lehetsz és megismerheted azokat az iratokat, amelyek téged érintenek.

Ha azonban te vagy a vádlott, akkor is vannak jogaid és kötelezettségeid. Először is, köteles vagy a tárgyaláson végig jelen lenni. Lehetőséged van arra is, hogy vallomást tegyél, illetve észrevételeket, de egyikre sem vagy köteles. A terheltnek/vádlottnak (a büntetőeljárás különböző szakaszaiban a terhelt neve folyamatosan változik, először gyanúsított, majd vádlott, majd a végén elítélt, ha elítélik) joga van a védelemhez, ami azt jelenti, hogy akár személyesen is védekezhet, de egyébként pedig az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja védelmet. Ha valakinek nincs pénze ügyvédre, akkor sincs semmi veszve, mert ilyenkor kirendelnek majd egyet neki.

Ilyen eljárásokban mindig a vádlót terheli a bizonyítása a vádnak. Vagyis ha téged valamivel vádolnak, akkor azt a vádlónak kell majd bebizonyítani, téged pedig mindaddig ártatlannak kell tekinteni. Csak onnantól kezdve bűnös valaki, hogy azt a bíróság jogerős határozatban kimondja.

Büntetőeljárásban is ugyanúgy, mint a polgári peres eljárás során, van lehetőség jogorvoslatra. A következő héten erről olvashatsz majd részletesebben.

Lezárásképpen én azt javasolom neked, hogyha életed során bármikor polgári peres eljárásban vagy büntetőeljárásban vagy érintett, akkor válassz egy nagyon jó ügyvédet, aki az adott témában járatos, mert így lesz a legjobb lehetőséged arra, hogy olyan legyen a végeredménye az eljárásnak, amilyet szeretnél.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Hogyan zajlik egy polgári per?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 29.

Kedves Réka! Mesélnél arról, hogy hogyan zajlik egy per? Egyáltalán hogyan kell elindítani egy ilyen ügyet, mik a lépések? Köszi szépen! Kitti

Film Stills from "Legally Blonde" Reese WiTherspoon © 2001 MGM, Image: 94890554, License: Rights-managed, Restrictions: For Editorial Use - Credit Studio Only, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Hollywood Archive

Profimedia-Red Dot

Mivel ez a kérdés két nagy témát is érint, ezért erről két bejegyzést fogok írni. Ebben a mostani bejegyzésemben a polgári eljárást fogom bemutatni neked, jövő héten pedig majd a büntetőeljárásról olvashatsz. Ennek az elkülönítésnek az az értelme, hogy jelentős különbség van a kettő között. A büntetőeljárásban terheltnek nevezzük azt, aki ellen elindul az eljárás, mert azzal vádolják, hogy bűncselekményt követett el. Ilyen esetekben a vádat a vádló képviseli, leggyakrabban az ügyészség. Ezzel szemben a polgári eljárásban két fél áll egymással szemben, az egyik az alperes, a másik pedig a felperes. Felperes az, aki elindítja a pert, az alperes pedig az, aki ellen indítják azt. A két fél egyenrangú, a bíróság közöttük tesz igazságot, tárgyalás útján.
Ha polgári perről beszélünk, akkor el kell felejtened a feljelentés szót, ugyanis egy polgári pert keresetlevéllel kell megindítani. Lehet, hogy más bejegyzéseimben olvastad már ezt a szót, de nem értetted pontosan, hogy mit is jelent. A keresetlevél tulajdonképpen az a beadvány, amivel elindul a peres eljárás. Ennek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megnevezését, a peres felek nevét (lakhely, perbeli állás, képviselők beleírásával), az érvényesíteni kívánt jogot (illetve azt is, hogy milyen tények szolgálnak ennek alapjául és milyen bizonyítékokat kívánsz felhasználni, hogy ezt igazold). Bele kell írnod, hogy mi történt, ami miatt szeretnéd az ügyet bíróság elé vinni. Meg kell benne határozd azt is, hogy mit kérsz a bíróságtól, hogy milyen döntést hozzanak. Jó, hogyha bele tudod írni azt is, hogy melyik jogszabály melyik rendelkezésére hivatkozol. Sőt, még annak is szerepelnie kell a keresetlevélben, hogy az melyik bíróságnak szól. A bizonyítékként szolgáló okiratokat csatold mindenképp hozzá! Ha esetleg egyedül, ügyvéd nélkül próbálsz meg keresetlevelet írni, és az nem felel meg ezeknek, akkor a bíróság egy úgynevezett hiánypótló végzést fog hozni, aminek annyi a lényege, hogy le fogják írni, hogy mik azok az adatok, amiket még bele kell írnod ahhoz, hogy elfogadják.
Ezután először megvizsgálják a benyújtott keresetlevelet, majd megkezdődik a tárgyalás előkészítése, amit maga a tárgyalás követ, ahol meghozzák a határozatot. Ezt követheti a perorvoslati szakasz, amiről majd későbbi bejegyzésben lesz szó. A polgári perek a helyi és megyei bíróságokon indulhatnak meg, a többi szint csak a jogorvoslatnál kerül képbe.
Na de pontosan mi is a bírósági tárgyalás vége? Persze, rávágnád, hogy hát az ítélet, ami igaz is, az ügyek esetében általában ítéletről beszélünk, de nem csak ez létezik. Van ugyanis végzés is, olyan esetekben például, ha megszüntetik a pert, vagy felfüggesztik annak tárgyalását.
Ha nem értesz egyet a bíróság ítéletével, akkor van lehetőséged jogorvoslatot kérni. Azonban ez nem egy pár mondatban összefoglalható témakör, ezért majd erről egy későbbi bejegyzésemben olvashatsz! Röviden erről egyelőre annyit mondok el, hogy elsőfokú ítéletek esetében lehet fellebbezni. A fellebbezést az elsőfokú bírósághoz kell beadnod, azonban a másodfokú bírósághoz kell címezned.
Na és akkor lezárásképpen jöjjön a legfontosabb: jó-jó, hogy most már érted, hogy hogyan zajlik egy polgári peres eljárás, de teljesen normális, ha felmerül benned a kérdés, hogy milyen esetekben találhatod magad egy polgári peres eljárás közepén, milyen esetekben érvényesítheted a jogaidat polgári perben. Például olyan ügyekben, amelyek örökléshez, munkaügyekhez, családjoghoz (válás) és szerződésekhez kapcsolódnak, vagy ha személyiségi jogokkal kapcsolatban van jogvitád valakivel. Ez csak egy pár példa, de ezek azok az ügyek, amelyek a leggyakrabban előfordulnak, és a legtöbb embert érintik életük során.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mit tehetek a lelkileg bántalmaz a pasim?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 20.

Kedves Réka! Olvastam a testi sértésről szóló bejegyzésedet, és felmerült bennem az a kérdés, hogy a fizikai erőszakon kívül a jogban létezik-e olyan, hogy lelki bántalmazás, lelki terror? Fel lehet jelenteni valakit ilyenért? Ha mondjuk úgy érzem, hogy a párom lelkileg bántalmaz, habár fizikálisan sosem bánt, akkor ezzel lehet kezdeni valamit? Köszönöm! Maja

 

 

Quarrel

US Getty Images

Egy korábbi bejegyzésemben már olvashattál bántalmazásról, méghozzá pontosabban a testi sértésről. De biztos, hogy te is sokszor érezted már azt, hogy szavakkal akár nagyobb kárt is lehet tenni egy emberben, mint tettekkel. Akár egy mondat is komoly depressziót, vagy más lelki problémát tud okozni bárkinél. Persze vannak olyanok, akik nem érzékenyek a sértésekre, de nekem az a tapasztalatom, hogy mindenkinél van pár olyan dolog, amivel igazán meg lehet bántani. A kérdés az, hogy habár szólásszabadság van, és mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, van-e olyan pont, ami már túl sok, és ami ellen már akár jogi eszközökkel is fel lehet lépni.

Hallottam már olyan esetről, amikor egy párkapcsolatban élő nő a párja szavai miatt lett öngyilkos. Nagyon fontos látnod azt, hogy hiába szereted nagyon a párodat, ugyanúgy, ahogy nem szabad téged megütnie, folyamatos lelki terrorban sem tarthat. A lelki bántalmazás fogalma lehet, hogy neked sem ismeretlen. Tulajdonképpen a fizikai bántalmazás sokkal egyszerűbben körülhatárolható (pláne jogilag), mint a lelki bántalmazás, ami szavakkal történik, ám azért támpontokat ebben az esetben is tudok adni. Van, amikor a kettő együtt jár, ám számtalan olyan esetről hallani, amikor a pasi (vagy akár a nő is, ha már itt tartunk) a tettlegességig nem mer elmenni, épp ezért csak szavakkal bántja a másikat.

Lelki bántalmazás alatt egyébként olyanokra gondolj, mikor valaki elszigeteli és magányossá teszi a párját, vagy amikor visszaél a pénzügyi helyzetével, vagy megalázza mások előtt, folyamatosan kontroll alatt tartja, kritizálja, megfélemlíti, emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít. Ha egy-egy vita alkalmával a két fél egymáshoz vág kemény szavakat, arra nem mondom azt, hogy jó hogy előfordul, de az még nem bántalmazás. Akkor lesz már tényleg lelki bántalmazásról szó, ha ez rendszeresen előfordul és hosszú ideje tart. Azon kívül, hogy a párkapcsolatot tönkreteszi, a bántalmazott félben is komoly károkat okoz.

Mit lehet tenni? Először is, ugyanúgy, ahogy elmondtam a fizikai bántalmazásos bejegyzésemben, figyelj oda már a kapcsolat kezdetén a másikra, és ha már az elején olyan jeleket látsz, amik alapján arra lehet következtetni, hogy nincs minden rendben a másikkal, akkor még a komoly érzelmek kialakulása előtt lépj ki a kapcsolatból. A másik opció, amikor már konkrétan lelkileg bántalmaz a párod, akkor ne félj segítséget kérni! Fordulhatsz egyesületekhez és hivatalos szervekhez is, a lényeg annyi, hogy ne egyedül akard megoldani!

Talán az a legcélszerűbb, ha onnan indulok ki, hogy a méltósághoz minden embernek joga van, éppen ezért a lelki bántalmazással is lehet jogi szempontból foglalkozni, habár megoldásként nem ez az első, amit én javasolnék. Ez most elsősorban élettársakra, házastársakra vonatkozik egyébként, de nyilván ugyanígy vonatkoztathatod baráti kapcsolatokra is, csak esetleg ott jogi vonzat nélkül.

A Btk.-ba majdnem bekerült 2012-ben egy „Együtt élők közötti lelki bántalmazás” című passzus, ami segített volna abban, hogy ez a kérdéskör jogilag szabályozottabb legyen. De mivel a lelki bántalmazás bizonyítása, sőt egyáltalán konkretizálása igen nehézkes, valószínűleg a gyakorlatban a megvalósulása sem lett volna az igazi.  Más bűncselekményeknél fellelhetőek egyébként a tényállás elemei (pl. a Btk-ban a Kapcsolati erőszak cím alatt), így azért nem az a helyzet, hogy ezzel jogilag egyáltalán nem lehet foglalkozni.

Az otthoni lelki terrort egyébként a Btk. szabadságvesztéssel rendelné büntetni, de ugyanúgy, ahogy a testi sértésnél is írtam, arra mindenképp számítanod kell, hogy hosszú ideig tart egy ilyen eljárás. Ebben az esetben a büntetőeljárás magánindítvánnyal indítható meg, vagyis ha úgy érzed, hogy a párod emberi méltóságodat sértő magatartást tanúsít, akkor neked kell megtenned a feljelentést ahhoz, hogy valami történjen az érdekedben.

Én azt gondolom, hogy egy párkapcsolatban a lelki bántalmazásnak ugyanúgy nincsen helye, mint ahogy a testi sértésnek sincs. Ne hagyd, hogy az érzelmeid elhomályosítsák az ítélőképességedet! Hogyha felmerül benned annak a gyanúja, hogy lelki bántalmazás áldozata vagy, akkor ne félj segítséget kérni barátoktól és olyan szervezetektől, amelyek erre szakosodtak!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Segítség! Visszaéltek a képeimmel!

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 7.

Szia Réka! Nem olyan régen megsértették a személyiségi jogaimat, pontosítva visszaéltek egy magánlevelezéssel és egy fotómmal. Hallottam arról a lehetőségről, hogy sérelemdíjat kérhetnék emiatt. Erről mit kell tudni, ez hogy működik? Hogyan lehet érvényesíteni a jogaimat ebben a helyzetben? Köszi!  Kati

szelfi-lany-kep-telefon-cosmopolitan2

US Getty Images

A sérelemdíj az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) újdonságként bevezetett jogintézménye. Régebben volt egy hasonló jogintézmény, lehet, hogy ismerősen hangzik: nem vagyoni kártérítés. Nos, a kettő nem egyezik meg 100%-ban, a fő különbség az, hogy a sérelemdíj esetén nem kell a jogsértésből eredő károkat bizonyítani, hanem már elég a jogsértés tényének bizonyítása is.

Azt már sokszor olvashattad a blogomban, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni.  Ez itt sincs másképpen, aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, az követelheti a jogsértőtől a kár megtérítését. A sérelemdíj esetében olyan értékekről beszélünk, amelyek pénzben nem kifejezhetőek egyértelműen, ezért ez a terület elég komplikált, a bíróknak időnként komoly fejfájást okoz. Ugyanakkor az igény nagy rá, és kell is, hogy létezzen. A személyiségi jogok talán manapság fontosabbak, mint valaha. Mindenki hivatkozik a személyiségi jogaira, holott sokan azt sem tudják, hogy miről beszélnek. Ezért én azt javasolom, hogy mielőtt bármi miatt jogi útra szeretnél terelni egy ügyet, nézd meg a saját jogaidat, ne másoknak és a pletykáknak higgy!

Ahogy már említettem, ahhoz, hogy sérelemdíjat követelhess, a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bebizonyítása már nem szükséges.  A sérelemdíj mértékét a bíróságon határozzák meg, egy összegben. Az összeg megállapításánál az eset körülményeit veszik figyelembe, mint például a jogsértés súlyát, a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatását, és a felróhatóság mértékét.

Leggyakrabban az élethez való jogot, a testi épséget és az egészséget sértik meg, illetve a személyes szabadságot, és a magánéletet, magánlakást.  Persze a becsület és jó hírnév megsértése, a magántitokhoz való jog megsértése és a képmáshoz való jog megsértése is nagyon gyakran előfordul.  A sérelemdíj egyben büntetés és kompenzáció is.  Az mentesül a sérelemdíj alól, aki bizonyítani tudja azt, hogy a magatartása nem volt neki felróható.

A személyiségi jogokat igen egyszerű megsérteni. Emiatt nyílván nagy az igény arra, hogy a jogok megsértése esetén legyen valami, ami elégtételt nyújt. A sérelemdíj tulajdonképpen egy megoldás lehet arra, hogy az érintett sérelmét enyhítse, viszont ezen erkölcsi sérelmek pénzben nagyon nehezen határozatóak csak meg. Amúgy is, a legtöbb ember nem úgy van beállítva, hogy ez kompenzálná a sérelmet, ugyanakkor a sérelmet elszenvedővel szemben az eredeti állapotot már nem lehet visszaállítani, így talán ez az a lehetőség, ami valamelyest mégis képes enyhíteni a fájdalmon. Vannak olyan esetek, amikor akár anyagilag is komoly sérelmet szenved el az illető, vagy a jogsértés komoly hátrányt okoz neki a továbbiakban. Olyasmire gondolok itt, mint a képmással való visszaélés, vagy mint a levéltitok megsértése, tehát ilyenkor aztán még inkább indokolt a sérelemdíj.

Jó az a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan is érvényesítheted a jogaidat. Először is, keresetlevélben ki kell fejteni, hogy mi az a jogsértő magatartás, ami téged érintett, és amivel a te személyiségi jogaidat megsértette valaki; illetve bele kell foglalni azt is, hogy melyik az a személyiségi jog, amit megsértettek. Azt javasolom, hogy olyan esetben, amikor úgy érzed, hogy téged sérelemdíj illetne meg, konzultálj egy ügyvéddel. Mielőtt bíróságra mész, nem árt mindennel tisztában lenni, ehhez pedig biztos, hogy szükséged lesz egy profi jogászra!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!