Mit tehetek, ha nem vagyok elégedett a bíróság döntésével?

Forrás: Ez jogos | 2017 október 17.

Szia Réka! Olvastam az előző két bejegyzésedet, amiben az eljárásokról írtál. Én arra lennék kíváncsi, hogy mit lehet tenni akkor, ha nekem nem felel meg a bíróság döntése. Hogyan tudok fellebbezni? Köszi! Juli

Prod DB © MGM / DR LEGALLY BLONDE (LEGALLY BLONDE) de Robert Luketic 2001 USA avec Shannon O'Hurley, Victor Garber, Luke Wilson et Reese Witherspoon  plaidoyer, barre, proce?s, tribunal, avocats d'apre?s le roman de Amanda Brown, Image: 174164491, License: Rights-managed, Restrictions: NO RESTRICTION, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Visual movies

                                                                                                        Profimedia-Red Dot

Akármilyen eljárásban is kerülsz a bíróság elé, előfordulhat az, hogy olyan döntést hoz a bíró a végén, amely szerinted nem igazságos, vagy neked nem megfelelő. Ilyenkor biztos felmerül benned az, hogy valamit kéne tenni… Na de mit lehet? Először is azt kell tudnod, hogyha nem értesz egyet a bíróság ítéletével, akkor van lehetőséged jogorvoslatot kérni, nem feltétlenül kell elfogadnod az ítéletet.

A fellebbezés a polgári eljárásjogban és a büntetőeljárásjogban is egy rendes jogorvoslati eljárás.  A fellebbezés készítéséhez mondok most pár tippet neked. Először is, minden határozat végén találsz egy olyan részt, amely tartalmaz egy tájékoztatást a fellebbezési jogról, illetve benne van az is, hogy ezt hány napig teheted meg, és hogy melyik szerv az, amelyhez be kell adnod (elsőfokú bírósághoz kell beadnod, azonban a másodfokú bírósághoz kell címezned).  Ha elsőfokon hoztak meg egy ítéletet polgári eljárásban, akkor az ellen biztosan fellebbezhetsz majd, általában a végzések azok, amik nem fellebbezhetőek meg. Minden esetben gondold át azt, hogy miért szeretnéd az ítélet megváltoztatását! Biztos elsőre is érzeted már, hogy mi is a gond, de itt nagyon fontos, hogy pontosan meg tudd fogalmazni, és a fellebbezésbe leírni. A személyes véleményem az, hogy ne egyedül fellebbezz, mert ez nem egy egyszerű feladat. Ugyanis jogszabályokkal is tisztában kell lenni, mert a fellebbezésbe bele kell írni azokat, amelyekre akkor hivatkozol, amikor azt fejted ki, hogy miben és miért kívánod megváltoztatni a határozatot. Érdemes lehet inkább egy ügyvéddel konzultálni, ha fellebbezni szeretnél, mert ő már azt is jobban át fogja látni, hogy egyáltalán érdemes-e ezzel próbálkozni. Amire még figyelned kell, hogy a határidőt ne mulaszd el, és hogy biztosan a megfelelő helyre juttasd el a fellebbezést! Már csak azért is érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni, mert vannak olyan esetek, amikor hivatalból elutasítják a fellebbezést. Az első ilyen, amikor tulajdonképpen nem is lehet fellebbezni, vagyis a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A második az, amikor a fellebbezés elkésett, a harmadik ok pedig az, amikor nem hivatkozol jogszabálysértésre a fellebbezésben. Előfordulhat, hogy illetéket kell majd fizetned a fellebbezéshez, erre is mindenképp figyelj oda.

Hogyha a jogvita már véglegesen lezárt, akkor kérdés az, hogy tudsz-e még valamit csinálni. Nos igen, vannak esetek ugyanis, amikor rendkívüli perorvoslattal élhetsz. A perorvoslati lehetőségek egyike a felülvizsgálat. Ennek az a különlegessége, hogy ezt a Kúria bírálja el, és ha ez számodra pozitívan alakul, akkor a Kúria a régi határozat helyett újat hozhat, de az is megtörténhet, hogy új eljárást fog elvárni attól a bíróságtól, amelyik korábban eljárt az ügyben. A felülvizsgálattal, mint perorvoslati lehetőséggel akkor élhetsz, ha a bírósági határozat szerinted jogszabálysértő.  A leggyakoribb ok a felülvizsgálatoknál általában a peres eljárás szabályainak megsértése, de ezen kívül egyébként más jogszabálysértés is előfordulhat.

A perorvoslati lehetőségek közül, amit mindenképp fontosnak tartok megemlíteni még, az perújítás. Erre akkor van lehetőséged, ha a bíróság már jogerős ítélettel lezárt egy ügyet, de azóta pl. új tényre, bizonyítékra derült fény. Olyan tényekre és bizonyítékokra kell ez alatt gondolnod, amelyeket a perben a bíróság nem bírált el, és amelyek számodra, mint perújítóra, kedvezőbb határozatot jelentett volna. Ha a te hibád volt az, hogy korábbi eljáráson ezeket nem érvényesítetted, akkor nem élhetsz perújítással. Vannak még más esetek is, amikor a perújítás lehetősége fennáll, ilyen például az, hogyha úgy lettél pervesztes, hogy az a bíró vagy a másik fél bűncselekménye miatt következett be, és ezt utána megállapították.  Vannak persze olyan esetek, amikor a perújítás kizárt, ilyen például a házasságot felbontó ítélet. A perújítási kérelmet oda kell benyújtanod, ahol elsőfokon eljártak az ügyben. Alapesetben az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve 6 hónapod van erre, de nyílván előfordulhat az is, hogy később szerzel tudomást egy új bizonyítékról, vagy jelentős információról. Ilyenkor a hat hónapot innentől kell számítani. Amit fontos észben tartanod viszont, hogy 5 év elteltével már nincs lehetőség perújításra. Ha elfogadják a kérelmedet, akkor az ügyedet újratárgyalják. Persze az ítélet akár maradhat a régi is, de akár új határozatot is hozhat a bíróság, amely számodra kedvezőbb lesz.

Tovább a teljes bejegyzéshez
Címkék:

Hogyan zajlik a büntetőeljárás?

Forrás: Ez jogos | 2017 október 14.

Film still from Legally Blonde starring Reese Witherspoon/MGM, Image: 311508391, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Wenn

                                                                                                     Profimedia-Red Dot

Az előző bejegyzésemben a polgári peres eljárásról olvashattál, ez most annak a folytatása lesz. Ebben a bejegyzésben a büntetőeljárásról fogok írni, pontosabban annak a lépéseiről. Általában az emberek életük során kevesebb büntetőeljárással találkoznak, mit polgári peres eljárással. Ennek egészen egyszerűen annyi az oka, hogy ahogy az előző bejegyzésben láthattad, a polgári peres eljárások magánszemélyek jogviszonyait rendezik. Ezzel szemben a büntetőeljárásban az egyik fél az állam, a másik fél pedig a terhelt. Itt semmilyen egyenrangúságról nem lehet beszélni.

Ha fogalmad sincs, hogy milyen esetekben csöppenhetsz bele egy büntetőeljárásba, akkor most mondok neked pár példát. Bíróság elé kerülhet akár egy olyan ügy is, ha balesetet okozol, vagy ha te vagy a baleset sértettje. Ilyen lehet még testi sértéssel kapcsolatos ügy is, vagy a vagyon elleni bűncselekmények, hogy csak egy párat említsek a sokból.

Könnyedén előfordulhat az életedben az, hogy te leszel egy bűncselekmény áldozata, vagyis a sértett. Nem olyan elvont dolgok ezek, például ha megsebesítenek, vagy ellopják valamidet, akkor máris bűncselekmény áldozata lettél. Ha ez megtörténik, és elmész a rendőrségre, akkor a büntetőeljárás el fog kezdődni a nyomozással. Ha a nyomozásnak vége, akkor az ügyész fog arról dönteni, hogy lezárja-e a nyomozás után az ügyet (ha például nincs elég bizonyíték), vagy vádat emel. Ahogy láthatod is, a büntetőeljárásokat hivatalból szokták megindítani. Ezek után, ha vádat emeltek, akkor az ügy az illetékes bíróság elé fog kerülni, ahol a bizonyítékokat megvizsgálják, majd lesz egy tárgyalás, amire lehet, hogy téged is be fognak hívni tanúként. A bíróság pedig dönt, hogy a vádlott bűnös (ilyenkor elítélik, és büntetést szabnak ki), vagy sem. Te mint sértett, ha nem hívnak be tanúként, a tárgyaláson akkor is jelen lehetsz és megismerheted azokat az iratokat, amelyek téged érintenek.

Ha azonban te vagy a vádlott, akkor is vannak jogaid és kötelezettségeid. Először is, köteles vagy a tárgyaláson végig jelen lenni. Lehetőséged van arra is, hogy vallomást tegyél, illetve észrevételeket, de egyikre sem vagy köteles. A terheltnek/vádlottnak (a büntetőeljárás különböző szakaszaiban a terhelt neve folyamatosan változik, először gyanúsított, majd vádlott, majd a végén elítélt, ha elítélik) joga van a védelemhez, ami azt jelenti, hogy akár személyesen is védekezhet, de egyébként pedig az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja védelmet. Ha valakinek nincs pénze ügyvédre, akkor sincs semmi veszve, mert ilyenkor kirendelnek majd egyet neki.

Ilyen eljárásokban mindig a vádlót terheli a bizonyítása a vádnak. Vagyis ha téged valamivel vádolnak, akkor azt a vádlónak kell majd bebizonyítani, téged pedig mindaddig ártatlannak kell tekinteni. Csak onnantól kezdve bűnös valaki, hogy azt a bíróság jogerős határozatban kimondja.

Büntetőeljárásban is ugyanúgy, mint a polgári peres eljárás során, van lehetőség jogorvoslatra. A következő héten erről olvashatsz majd részletesebben.

Lezárásképpen én azt javasolom neked, hogyha életed során bármikor polgári peres eljárásban vagy büntetőeljárásban vagy érintett, akkor válassz egy nagyon jó ügyvédet, aki az adott témában járatos, mert így lesz a legjobb lehetőséged arra, hogy olyan legyen a végeredménye az eljárásnak, amilyet szeretnél.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Hogyan zajlik egy polgári per?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 29.

Kedves Réka! Mesélnél arról, hogy hogyan zajlik egy per? Egyáltalán hogyan kell elindítani egy ilyen ügyet, mik a lépések? Köszi szépen! Kitti

Film Stills from "Legally Blonde" Reese WiTherspoon © 2001 MGM, Image: 94890554, License: Rights-managed, Restrictions: For Editorial Use - Credit Studio Only, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Hollywood Archive

Profimedia-Red Dot

Mivel ez a kérdés két nagy témát is érint, ezért erről két bejegyzést fogok írni. Ebben a mostani bejegyzésemben a polgári eljárást fogom bemutatni neked, jövő héten pedig majd a büntetőeljárásról olvashatsz. Ennek az elkülönítésnek az az értelme, hogy jelentős különbség van a kettő között. A büntetőeljárásban terheltnek nevezzük azt, aki ellen elindul az eljárás, mert azzal vádolják, hogy bűncselekményt követett el. Ilyen esetekben a vádat a vádló képviseli, leggyakrabban az ügyészség. Ezzel szemben a polgári eljárásban két fél áll egymással szemben, az egyik az alperes, a másik pedig a felperes. Felperes az, aki elindítja a pert, az alperes pedig az, aki ellen indítják azt. A két fél egyenrangú, a bíróság közöttük tesz igazságot, tárgyalás útján.
Ha polgári perről beszélünk, akkor el kell felejtened a feljelentés szót, ugyanis egy polgári pert keresetlevéllel kell megindítani. Lehet, hogy más bejegyzéseimben olvastad már ezt a szót, de nem értetted pontosan, hogy mit is jelent. A keresetlevél tulajdonképpen az a beadvány, amivel elindul a peres eljárás. Ennek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megnevezését, a peres felek nevét (lakhely, perbeli állás, képviselők beleírásával), az érvényesíteni kívánt jogot (illetve azt is, hogy milyen tények szolgálnak ennek alapjául és milyen bizonyítékokat kívánsz felhasználni, hogy ezt igazold). Bele kell írnod, hogy mi történt, ami miatt szeretnéd az ügyet bíróság elé vinni. Meg kell benne határozd azt is, hogy mit kérsz a bíróságtól, hogy milyen döntést hozzanak. Jó, hogyha bele tudod írni azt is, hogy melyik jogszabály melyik rendelkezésére hivatkozol. Sőt, még annak is szerepelnie kell a keresetlevélben, hogy az melyik bíróságnak szól. A bizonyítékként szolgáló okiratokat csatold mindenképp hozzá! Ha esetleg egyedül, ügyvéd nélkül próbálsz meg keresetlevelet írni, és az nem felel meg ezeknek, akkor a bíróság egy úgynevezett hiánypótló végzést fog hozni, aminek annyi a lényege, hogy le fogják írni, hogy mik azok az adatok, amiket még bele kell írnod ahhoz, hogy elfogadják.
Ezután először megvizsgálják a benyújtott keresetlevelet, majd megkezdődik a tárgyalás előkészítése, amit maga a tárgyalás követ, ahol meghozzák a határozatot. Ezt követheti a perorvoslati szakasz, amiről majd későbbi bejegyzésben lesz szó. A polgári perek a helyi és megyei bíróságokon indulhatnak meg, a többi szint csak a jogorvoslatnál kerül képbe.
Na de pontosan mi is a bírósági tárgyalás vége? Persze, rávágnád, hogy hát az ítélet, ami igaz is, az ügyek esetében általában ítéletről beszélünk, de nem csak ez létezik. Van ugyanis végzés is, olyan esetekben például, ha megszüntetik a pert, vagy felfüggesztik annak tárgyalását.
Ha nem értesz egyet a bíróság ítéletével, akkor van lehetőséged jogorvoslatot kérni. Azonban ez nem egy pár mondatban összefoglalható témakör, ezért majd erről egy későbbi bejegyzésemben olvashatsz! Röviden erről egyelőre annyit mondok el, hogy elsőfokú ítéletek esetében lehet fellebbezni. A fellebbezést az elsőfokú bírósághoz kell beadnod, azonban a másodfokú bírósághoz kell címezned.
Na és akkor lezárásképpen jöjjön a legfontosabb: jó-jó, hogy most már érted, hogy hogyan zajlik egy polgári peres eljárás, de teljesen normális, ha felmerül benned a kérdés, hogy milyen esetekben találhatod magad egy polgári peres eljárás közepén, milyen esetekben érvényesítheted a jogaidat polgári perben. Például olyan ügyekben, amelyek örökléshez, munkaügyekhez, családjoghoz (válás) és szerződésekhez kapcsolódnak, vagy ha személyiségi jogokkal kapcsolatban van jogvitád valakivel. Ez csak egy pár példa, de ezek azok az ügyek, amelyek a leggyakrabban előfordulnak, és a legtöbb embert érintik életük során.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mit tehetek a lelkileg bántalmaz a pasim?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 20.

Kedves Réka! Olvastam a testi sértésről szóló bejegyzésedet, és felmerült bennem az a kérdés, hogy a fizikai erőszakon kívül a jogban létezik-e olyan, hogy lelki bántalmazás, lelki terror? Fel lehet jelenteni valakit ilyenért? Ha mondjuk úgy érzem, hogy a párom lelkileg bántalmaz, habár fizikálisan sosem bánt, akkor ezzel lehet kezdeni valamit? Köszönöm! Maja

 

 

Quarrel

US Getty Images

Egy korábbi bejegyzésemben már olvashattál bántalmazásról, méghozzá pontosabban a testi sértésről. De biztos, hogy te is sokszor érezted már azt, hogy szavakkal akár nagyobb kárt is lehet tenni egy emberben, mint tettekkel. Akár egy mondat is komoly depressziót, vagy más lelki problémát tud okozni bárkinél. Persze vannak olyanok, akik nem érzékenyek a sértésekre, de nekem az a tapasztalatom, hogy mindenkinél van pár olyan dolog, amivel igazán meg lehet bántani. A kérdés az, hogy habár szólásszabadság van, és mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, van-e olyan pont, ami már túl sok, és ami ellen már akár jogi eszközökkel is fel lehet lépni.

Hallottam már olyan esetről, amikor egy párkapcsolatban élő nő a párja szavai miatt lett öngyilkos. Nagyon fontos látnod azt, hogy hiába szereted nagyon a párodat, ugyanúgy, ahogy nem szabad téged megütnie, folyamatos lelki terrorban sem tarthat. A lelki bántalmazás fogalma lehet, hogy neked sem ismeretlen. Tulajdonképpen a fizikai bántalmazás sokkal egyszerűbben körülhatárolható (pláne jogilag), mint a lelki bántalmazás, ami szavakkal történik, ám azért támpontokat ebben az esetben is tudok adni. Van, amikor a kettő együtt jár, ám számtalan olyan esetről hallani, amikor a pasi (vagy akár a nő is, ha már itt tartunk) a tettlegességig nem mer elmenni, épp ezért csak szavakkal bántja a másikat.

Lelki bántalmazás alatt egyébként olyanokra gondolj, mikor valaki elszigeteli és magányossá teszi a párját, vagy amikor visszaél a pénzügyi helyzetével, vagy megalázza mások előtt, folyamatosan kontroll alatt tartja, kritizálja, megfélemlíti, emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít. Ha egy-egy vita alkalmával a két fél egymáshoz vág kemény szavakat, arra nem mondom azt, hogy jó hogy előfordul, de az még nem bántalmazás. Akkor lesz már tényleg lelki bántalmazásról szó, ha ez rendszeresen előfordul és hosszú ideje tart. Azon kívül, hogy a párkapcsolatot tönkreteszi, a bántalmazott félben is komoly károkat okoz.

Mit lehet tenni? Először is, ugyanúgy, ahogy elmondtam a fizikai bántalmazásos bejegyzésemben, figyelj oda már a kapcsolat kezdetén a másikra, és ha már az elején olyan jeleket látsz, amik alapján arra lehet következtetni, hogy nincs minden rendben a másikkal, akkor még a komoly érzelmek kialakulása előtt lépj ki a kapcsolatból. A másik opció, amikor már konkrétan lelkileg bántalmaz a párod, akkor ne félj segítséget kérni! Fordulhatsz egyesületekhez és hivatalos szervekhez is, a lényeg annyi, hogy ne egyedül akard megoldani!

Talán az a legcélszerűbb, ha onnan indulok ki, hogy a méltósághoz minden embernek joga van, éppen ezért a lelki bántalmazással is lehet jogi szempontból foglalkozni, habár megoldásként nem ez az első, amit én javasolnék. Ez most elsősorban élettársakra, házastársakra vonatkozik egyébként, de nyilván ugyanígy vonatkoztathatod baráti kapcsolatokra is, csak esetleg ott jogi vonzat nélkül.

A Btk.-ba majdnem bekerült 2012-ben egy „Együtt élők közötti lelki bántalmazás” című passzus, ami segített volna abban, hogy ez a kérdéskör jogilag szabályozottabb legyen. De mivel a lelki bántalmazás bizonyítása, sőt egyáltalán konkretizálása igen nehézkes, valószínűleg a gyakorlatban a megvalósulása sem lett volna az igazi.  Más bűncselekményeknél fellelhetőek egyébként a tényállás elemei (pl. a Btk-ban a Kapcsolati erőszak cím alatt), így azért nem az a helyzet, hogy ezzel jogilag egyáltalán nem lehet foglalkozni.

Az otthoni lelki terrort egyébként a Btk. szabadságvesztéssel rendelné büntetni, de ugyanúgy, ahogy a testi sértésnél is írtam, arra mindenképp számítanod kell, hogy hosszú ideig tart egy ilyen eljárás. Ebben az esetben a büntetőeljárás magánindítvánnyal indítható meg, vagyis ha úgy érzed, hogy a párod emberi méltóságodat sértő magatartást tanúsít, akkor neked kell megtenned a feljelentést ahhoz, hogy valami történjen az érdekedben.

Én azt gondolom, hogy egy párkapcsolatban a lelki bántalmazásnak ugyanúgy nincsen helye, mint ahogy a testi sértésnek sincs. Ne hagyd, hogy az érzelmeid elhomályosítsák az ítélőképességedet! Hogyha felmerül benned annak a gyanúja, hogy lelki bántalmazás áldozata vagy, akkor ne félj segítséget kérni barátoktól és olyan szervezetektől, amelyek erre szakosodtak!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Segítség! Visszaéltek a képeimmel!

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 7.

Szia Réka! Nem olyan régen megsértették a személyiségi jogaimat, pontosítva visszaéltek egy magánlevelezéssel és egy fotómmal. Hallottam arról a lehetőségről, hogy sérelemdíjat kérhetnék emiatt. Erről mit kell tudni, ez hogy működik? Hogyan lehet érvényesíteni a jogaimat ebben a helyzetben? Köszi!  Kati

szelfi-lany-kep-telefon-cosmopolitan2

US Getty Images

A sérelemdíj az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) újdonságként bevezetett jogintézménye. Régebben volt egy hasonló jogintézmény, lehet, hogy ismerősen hangzik: nem vagyoni kártérítés. Nos, a kettő nem egyezik meg 100%-ban, a fő különbség az, hogy a sérelemdíj esetén nem kell a jogsértésből eredő károkat bizonyítani, hanem már elég a jogsértés tényének bizonyítása is.

Azt már sokszor olvashattad a blogomban, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni.  Ez itt sincs másképpen, aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, az követelheti a jogsértőtől a kár megtérítését. A sérelemdíj esetében olyan értékekről beszélünk, amelyek pénzben nem kifejezhetőek egyértelműen, ezért ez a terület elég komplikált, a bíróknak időnként komoly fejfájást okoz. Ugyanakkor az igény nagy rá, és kell is, hogy létezzen. A személyiségi jogok talán manapság fontosabbak, mint valaha. Mindenki hivatkozik a személyiségi jogaira, holott sokan azt sem tudják, hogy miről beszélnek. Ezért én azt javasolom, hogy mielőtt bármi miatt jogi útra szeretnél terelni egy ügyet, nézd meg a saját jogaidat, ne másoknak és a pletykáknak higgy!

Ahogy már említettem, ahhoz, hogy sérelemdíjat követelhess, a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bebizonyítása már nem szükséges.  A sérelemdíj mértékét a bíróságon határozzák meg, egy összegben. Az összeg megállapításánál az eset körülményeit veszik figyelembe, mint például a jogsértés súlyát, a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatását, és a felróhatóság mértékét.

Leggyakrabban az élethez való jogot, a testi épséget és az egészséget sértik meg, illetve a személyes szabadságot, és a magánéletet, magánlakást.  Persze a becsület és jó hírnév megsértése, a magántitokhoz való jog megsértése és a képmáshoz való jog megsértése is nagyon gyakran előfordul.  A sérelemdíj egyben büntetés és kompenzáció is.  Az mentesül a sérelemdíj alól, aki bizonyítani tudja azt, hogy a magatartása nem volt neki felróható.

A személyiségi jogokat igen egyszerű megsérteni. Emiatt nyílván nagy az igény arra, hogy a jogok megsértése esetén legyen valami, ami elégtételt nyújt. A sérelemdíj tulajdonképpen egy megoldás lehet arra, hogy az érintett sérelmét enyhítse, viszont ezen erkölcsi sérelmek pénzben nagyon nehezen határozatóak csak meg. Amúgy is, a legtöbb ember nem úgy van beállítva, hogy ez kompenzálná a sérelmet, ugyanakkor a sérelmet elszenvedővel szemben az eredeti állapotot már nem lehet visszaállítani, így talán ez az a lehetőség, ami valamelyest mégis képes enyhíteni a fájdalmon. Vannak olyan esetek, amikor akár anyagilag is komoly sérelmet szenved el az illető, vagy a jogsértés komoly hátrányt okoz neki a továbbiakban. Olyasmire gondolok itt, mint a képmással való visszaélés, vagy mint a levéltitok megsértése, tehát ilyenkor aztán még inkább indokolt a sérelemdíj.

Jó az a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan is érvényesítheted a jogaidat. Először is, keresetlevélben ki kell fejteni, hogy mi az a jogsértő magatartás, ami téged érintett, és amivel a te személyiségi jogaidat megsértette valaki; illetve bele kell foglalni azt is, hogy melyik az a személyiségi jog, amit megsértettek. Azt javasolom, hogy olyan esetben, amikor úgy érzed, hogy téged sérelemdíj illetne meg, konzultálj egy ügyvéddel. Mielőtt bíróságra mész, nem árt mindennel tisztában lenni, ehhez pedig biztos, hogy szükséged lesz egy profi jogászra!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Elektronikusan lehet szerződést kötni, ha nem tudunk találkozni?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 4.

Kedves Réka! Tudom, hogy nemrég írtál a szerződésekről, de nekem az lenne a kérdésem, hogy mi van akkor, ha nagyon messze van tőlem az, akivel szerződni szeretnék? Szóval ha nem megoldható a személyes találkozó, akkor van valami elektronikus lehetőség a kezünkben? Emailben lehet szerződni? Köszi! Linda

laptop-lan-szerzodes-cosmopolitan

US Getty Images

Előfordulhat könnyen az, hogy olyan személlyel/céggel kötnél szerződést, akivel a személyes találkozó nem megoldható. Ilyenkor kell egy olyan megoldás, amely biztonságot nyújt mindkét félnek. Ma már a technika világában élünk, biztos te is szinte mindent a neten keresztül intézel már. A szerződések megkötése is kezd egyre inkább digitalizálódni, elektronikussá válni, sokan így intézik már az ügyeiket. De azért a legfontosabb szabályokkal nem árt tisztában lenni, úgyhogy ezeket most megosztom veled.

Ha olvasod a bejegyzéseimet, akkor azt már tudod, hogy a szerződés a felek egybehangzó akaratnyilvánítása, vagyis kölcsönös jognyilatkozata, amelyet lehet tenni szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással. Így természetesen létezik az úgynevezett elektronikus úton történő szerződéskötés is, amelyre vonatkoznak azok is, amiket a szerződéses bejegyzésemben leírtam, de ettől függetlenül van egy pár külön szabály, amire ilyen esetben figyelni kell.

Elektronikus szerződéskötéskor a másik felet tájékoztatni kell a szerződés technikai lépéseiről; arról, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e; a másik fél rögzíti-e a szerződést;  illetve, hogy a későbbiekben a szerződés hozzáférhető lesz-e. Ezen kívül a másik felet tájékoztatni kell a szerződés nyelvéről és azokról az eszközökről, amik az adatok rögzítése folyamán felmerülő hibák azonosítását és kijavítását még a jognyilatkozat megtétele előtt biztosítják.

Az a fél, aki biztosítja az elektronikus utat, köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon elérhetővé tenni, ami alapján lehetősége van a másik félnek előhívni és tárolni azokat. Persze felmerül a kérdés, hogy vajon mikor lesz egy ilyen szerződés hatályos. Attól a pillanattól kell az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozatot hatályosnak tekinteni, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.

Az a fél, aki biztosítja az elektronikus utat, köteles késedelem nélkül visszaigazolást küldeni (elektronikusan), ha megérkezett a másik fél jognyilatkozata. Erre mondjuk jó példa az, hogyha egy webáruházból rendelsz valamit, akkor erről az üzemeltető köteles visszaigazolást küldeni. Ha a visszaigazolás nem érkezik meg a másik félhez késedelem nélkül, akkor a fél mentesül az ajánlati kötöttség alól, illetve a szerződés teljesítésére sem lesz kötelezhető. Az ajánlati kötöttség azt az időtartamot jelenti, ameddig a másik fél elfogadhatja az ajánlatodat, neked pedig mindenképp tartanod kell magad addig a már korábban megtett ajánlathoz.

Azt mindenképp meg kell jegyezzem, hogy ezek a szabályok az online kötött szerződésekre vonatkoznak, ezek nem alkalmazhatóak akkor, ha elektronikus levelezésben (email) vagy sms-ben kötsz szerződést. Óvatosnak kell lenni ezzel egyébként, mert előfordult már olyan is, hogy egy üzleti levelezésből szerződés lett.  Hogyan történhet ez meg? Úgy, ahogy már említettem korábban is: ráutaló magatartással is lehet szerződést kötni, márpedig az email ennek megfelelhet. Ehhez hasonlóan egyébként a közértben is kötsz egy adásvételi szerződést ráutaló magatartással, amikor vásárolsz valamit, habár biztos nem így szoktál erre a tevékenységre gondolni.

Vannak olyan esetek, amikor a jogszabály nem ír elő kötelező írásbeli formát, illetve ahogyan a másik bejegyzésemben említettem, nálunk nincsen típuskényszer, vagyis a legtöbb esetben a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. Márpedig ha nincs előírva a kötelező forma, akkor akár egy email is tekinthető a ráutaló magatartás miatt szerződésnek, vagyis ha emailben leokézol valamit, akkor a másik fél jogosan gondolhatja azt egy megállapodásnak. Éppen ezért ha emailben szeretnél szerződést kötni, akkor már az elején beszéljétek ezt meg, és emeljetek ki minden olyan pontot, amiről szeretnétek megegyezni. Ha pedig ettől a formától inkább tartózkodnál, akkor azt is érdemes tisztázni már a levelezés kezdetén!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mit tehetsz, ha pénzt kér az orvos tőled?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 28.

Szia Réka! Egészségügyi kérdéssel fordulnék hozzád. Az első kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni akkor, ha pénzt kér az orvos az elvileg ingyenes orvosi ellátásért? Ezt megteheti? A másik pedig az, hogy olyankor mit lehet tenni, ha az orvos hibázik, nekem meg károm keletkezik ebből? Köszi előre is! Tina

GREY'S ANATOMY (2005) - KATHERINE HEIGL - SANDRA OH - JUSTIN CHAMBERS., Image: 138122314, License: Rights-managed, Restrictions: Editorial Use only, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Album

(Kép: Profimedia – Red Dot)

Az egészség pénzben nem mérhető áru, ezt mind tudjuk. Ugyanakkor mégis, a hálapénz és a kártérítés is valamiféleképpen összegesíteni látszik az egészséget. Nem szabad engedni azt, hogy valakit hátrány érjen azért, mert nem tud vagy nem is akar fizetni az orvosnak. Ha elmész az orvoshoz, ő nem ingyen lát el téged, hiszen havonta fizeted a tb-t.  Nem véletlenül létezik a társadalombiztosítás. Persze bárki választhat fizetősen magán orvosi ellátást is, de az egy teljesen másik helyzet, mintha a doki kér tőled pénzt, akihez neked menned kell.

Ha nem magad választod meg az orvosodat, mégis előre kérnek egy bizonyos összeget, akkor az nem csak hogy nem etikus, de nem is törvényes. Az is biztos felmerült már benned, hogy az orvosokat nem fizetik meg eléggé, és éppen ezért „megérdemlik” a plusz pénzt. Ezzel a gondolattal nincsen gond, a baj az, hogy sok doktor nem is szívesen vállal el beavatkozást úgy, hogyha nem tudnak neki fizetni, hiába lenne egyébként ingyenes az ellátás. Sokan műtétek előtt, sokan a beavatkozás után csúsztatják oda azt a bizonyos fehér borítékot.

A hálapénz akkor teljesen legális, ha a beteg azt a szolgáltatás után adja az orvosnak, önszántából. Viszont ha egy elméletben ingyenes szolgáltatásért pénzt kérnek egy állami kórházban, az már bűncselekmény. Az emberek többsége azért fizet, mert attól fél, hogy pénz nélkül nem fog megfelelő színvonalú ellátást kapni. De akkor is, ezen a rendszeren ideje lenne változtatni, és először az emberek gondolkodásának kell megváltoznia, mert ez már sem az orvosoknak, sem a betegeknek nem kedvező, sok kellemetlenséghez vezet.

Az elmúlt időszakban egyébként több ilyen ügy is felmerült, gyakorta szülésnél. A válasz ezekre az esetekre legtöbbször etikai vizsgálat volt. Volt, amikor ennek felfüggesztés lett a vége, de sok az olyan eset is, amikor csak pletykákról van szó.

Ugyan hibázni emberi dolog, de az orvosi műhibáról is érdemes szót ejteni. Általában egy orvosi beavatkozáskor az ember egészsége, élete a tét, így itt sokkal nagyobb a felelősség, mint más munkáknál. Na de mikor is beszélhetünk pontosan orvosi műhibáról? Akkor, amikor az doktor nem azzal a körültekintő gondossággal jár el, amely a szaktudása és az átlagos orvosi ismeretek alapján az eset körülményei között elvárható lenne.

Milyen műhibákra lehet gondolni, mik a tipikus esetek? Például ilyen a rossz gyógyszer használata, vagy ha túl sokat írnak fel egy gyógyszerből a betegnek, vagy ha a tüneteket tévesen értelmezik és emiatt a betegséget félrekezelik. De biztos te is hallottál már arról, hogy előfordult az is, hogy műtét közben a beteg testében maradt valamilyen tárgy.

Mit lehet tenni, ha előfordul egy ilyen eset? Két lehetőség van: büntetőeljárásban vagy polgári peres eljárásban felelősségre vonni az illetőt. Ha az orvos akár szándékosan, akár gondatlanságból megszegi a rá vonatkozó speciális szabályokat, akkor büntetőeljárásban lehet felelősségre vonni, ugyanis más vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélynek tette ki. Az eljárás első lépése a nyomozás elrendelése, ami egyébként megtörténhet hivatalból, vagy feljelentés alapján is.

Ahogy már említettem, lehet polgári peres eljárást is indítani, amely esetben a károsult kártérítést követelhet. Már egy korábbi bejegyzésemben említettem, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni. Ez itt is igaz ugyanúgy, viszont vannak olyan feltételek, amelyek ha fennállnak, akkor nem jogellenes károkozásról beszélünk. Ha a polgári peres eljárás elindítása felmerült benned, akkor mindenképp ajánlom azoknak a feltételeknek az átolvasását. A kárösszeg megállapítása nem egyszerű dolog, vizsgálni szokták többet között azt is, hogy a károsult életét az eset mennyire nehezíti meg, sőt azt is, hogy milyen fájdalmakat állt ki.

Ez a rendszer egyébként úgy működik, hogy az orvosért felelős az az intézmény, amely alkalmazza, az intézménynek pedig van felelősségbiztosítóval kapcsolata. Na már most, azt biztos te is tudod, hogy sok esetben a biztosítók nem szeretnek fizetni, éppen ezért értheted már, hogy miért húzódnak el olyan sokáig a műhibaperek.

A perköltség sosem olcsó, ezt érdemes tudnod. Ha beszerezted a megfelelő orvosi dokumentumokat, akkor mindenképp fordulj ügyvédhez, mert ezek nem egyszerű dolgok, komoly hátrányod is származhat abból, ha felkészületlenül és képviselő nélkül állsz neki egy ilyen ügynek.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Segítség! Meghalt az anyukám, ki örököl?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 18.

Szia Réka!

Örökléssel kapcsolatos kérdéseim lennének. Először is, ha meghalt az apukám, aki anyukámtól elvált már régebben, de utána egy házban éltek, de nem élettársakként, akkor örökölhet utána? Illetve van egy testvérem. Mivel nem csak anyagi javakat örököltünk, hanem hitelt is, ezért én gondoltam arra, hogy vissza fogom utasítani a testvérem javára az öröklést, és akkor övé lehet minden, az anyagi javak és a hitel is. Ilyet lehet? Köszönöm szépen! Viki

szomoru-lany-cosmopolitan

US Getty Images

Először is, örökölni lehet végintézkedés (végrendelet) alapján, vagy pedig a törvény szerint. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor az határozza meg az öröklés rendjét, ha pedig nem, akkor a törvény szerinti öröklés lép életbe.

Végrendelkezni alapvetően írásban kell, szóban csak akkor lehet, ha az illető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az életét fenyegeti, és ami írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet érvényességéhez a rendkívüli helyzeten kívül kell még két tanú, akiknek a végrendelkező előadja a végrendelet egészét, majd kijelenti, hogy ez a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Van az öröklési jogban egy fogalom, amiről biztos, hogy hallottál már: kötelesrész. A kötelesrész megilleti az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor ők az örökhagyó törvényes örökösei lennének, vagy a végintézkedés hiányában azok lennének. A kötelesrészre jogosult személyt kötelesrész címen annak a harmada illeti meg, amit törvényes örökösként kapna.

Ha nincs végrendelet, akkor, ahogy már említettem, a törvényes öröklés rendje alapján történik az öröklés. Elsősorban az örökhagyó gyermeke a törvényes örökös. Ha több gyermek van, akkor ők fejenként egyenlő részben örökölnek. A törvényes örökösöket meg lehet nevezni felsorolásszerűen is, de ami lényeges, az az, hogy törvényes örökösök a rokonok, a házastárs, majd abban a legvégső esetben, ha nincs más törvényes örökös, akkor az állam örököl.

Az öröklésből kieshet az, aki az öröklésre érdemtelen. A törvény alapján az érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört; aki az örökhagyót akadályozta/megkísérelte akadályozni abban, hogy szabadon kinyilvánítsa a végakaratát és érvényesítse; illetve aki egy olyan személy életére tör azért, hogy a hagyatékból részesüljön, aki a végrendelet vagy a törvényes öröklés alapján örökölt volna.

Viki anyukájának a helyzete jogi szempontból nagyon egyszerű: ha nem voltak bejegyzett élettársi kapcsolatban, akkor hiába laktak egy fedél alatt (csak azért, mert két ember egy házban él, még nem minősülnek élettársnak alapvetően), a törvény szerint nem örököl. Kivétel, ha végrendeletben örökösként megnevezték.  Ha két ember között nem áll fenn az életközösség, akkor, amikor az örökség megnyílik, akkor a másik fél nem örökölhet, hiába éltek egy házban. Ha bejegyzett élettársi kapcsolatban van két ember, akkor viszont ugyanúgy örökölnek egymás után, mintha házastársak volnának. De abban az esetben, ha nem bejegyzett élettársról van szó, csak akkor örökölhet, ha az örökhagyó végrendelkezett, ugyanis ő nem minősül törvényes örökösnek.

Abban az esetben, ha házastársakról beszélünk, az elhunyt személy házastársát megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az elhunyttal közösen lakott lakáson, ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, akkor is, hogyha van gyermek. Mindemellett egy gyermekrész is megilleti az életben maradt házastársat a hagyaték többi részéből.  Hogyha nincs leszármazó, és az örökhagyó szülei még élnek, akkor a házastárs úgy örököl, hogy ugyanúgy megszerzi a közösen lakott lakást a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakkal, mindemellett a fennmaradó hagyaték felét örökli meg.

Még amikor az örökhagyó életben van, aki törvényes öröklésre jogosult, lemondhat az öröklésről egy írásbeli szerződésben. A lemondás megtörténhet részben és egészben is. Ha az örökhagyó és a lemondó fél máshogy nem állapodik meg, akkor a lemondás a kötelesrészről való elmondást is jelenti.  Az örökség visszautasítására bárkinek lehetősége van, aki nem kíván örökölni, miután az örökség már megnyílt (vagyis az örökhagyó már elhunyt). Hogyha visszautasítod az örökséget, akkor azzal az egészről lemondasz, vagyis nem válogathatod ki, hogy mit szeretnél örökölni és mit nem.

Tehát az öröklésről való lemondás élők közötti írásbeli szerződés, a visszautasítás pedig egyoldalú írásbeli jognyilatkozat az örökhagyó halála után.  A lemondás történhet egy konkrét személy javára, azonban a visszautasítás nem szólhat más javára.

Azért azt mindenképpen megjegyezném, hogy az öröklési jog nem egy egyszerű témakör, ezért ha bármilyen bonyolult problémával állsz szemben, akkor ne habozz felkeresni egy ügyvédet, hogy jogi tanácsot kérj!

Tovább a teljes bejegyzéshez
Címkék: , ,

Segítség! A barátnőm exe feljelentéssel fenyegetőzik!

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 14.

Szia Réka! El tudnád mondani, hogy a hatóság félrevezetése hogyan valósulhat meg? Milyen büntetést szabhatnak ki érte? Az egyik barátnőm exe azzal fenyegetőzik, hogy feljelenti a barátnőmet valami kitalált indokkal bosszúból, ezért jutott eszembe ez a kérdés, hogy hogyan büntetik meg azt, aki ilyet csinál. Köszi! Ági

Talán először is a hamis vádnak és a hatóság félrevezetésének az eseteit érdemes megvizsgálni, mert ezeket a fogalmakat gyakran szokták keverni. Amiről Ági kérdezett, az például nem is a hatóság félrevezetése, hanem hamis vád.

A hatóság félrevezetésénél a bejelentés által valósul meg a bűncselekmény, míg a hamis vádnál a vádolással. A hamis vád az, amikor valaki egy másik személyt a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy aki más ellen koholt, hamis bizonyítékot hoz a hatóság tudomására a bűncselekménnyel kapcsolatban. A törvény alapján ezen esetekben a büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Ez a büntetés súlyosbodik, ha a hamis vád miatt az érintett ellen megindul a büntetőeljárás, sőt, akkor is, ha elítélik a vádlottat emiatt.  Abban az esetben is büntet a törvény, ha valakit csak szabálysértéssel, vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel, fegyelmi vétséggel vádolnak meg hamisan, vagy hoznak a hatóság tudomására ilyen ügynél koholt bizonyítékokat.

A hatóság félrevezetése pedig az (amikor a hamis vád esete nem áll fenn), hogy valaki a hatóságnál olyan bejelentést tesz, amiről tudja, hogy valótlan. Akkor követi el valaki ezt a bűncselekményt, ha olyan a valótlan tartalmú bejelentése, ami alkalmas arra, hogy büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, fegyelmi eljárás vagy hatósági eljárás induljon miatta. Ahhoz, hogy a hatóság félrevezetése megvalósuljon, feltétel az, hogy a cselekmény ne minősüljön hamis vádnak, hiszen ez csak kiegészítő jellegű. A hatóság félrevezetésénél viszont fontos, hogy a valótlan bejelentés ismeretlen tettesre, nem létező, halott személyre, vagy több létező, de konkrétan meg nem jelölt személyre vonatkozzon. Más esetben ugyanis a cselekmény már hamis vádnak minősülhet.  Mivel a hamis vád súlyosabb bűncselekmény, ezért ha az megvalósul, akkor felülírja a hatóság félrevezetésének tényállását. Ezt jelenti tulajdonképpen az, hogy kiegészítő jellegű a hamis vádhoz képest a hatóság félrevezetése. Mivel Ági a kérdésében azt írta, hogy az egyik barátnőjének az exe lenne az, aki a barátnőjét feljelenti, ezért itt a hamisan vádolás valósulna meg, hiszen meghatározott a személy, akivel kapcsolatban a valótlan állítást tenné.

Ha valaki a bíróság előtt hamisan tanúskodik, akkor az szintén büntetendő.  Mivel egy tanú vallomása akár perdöntő is lehet, fontos, hogy ilyen esetben mindig az igazat kell mondani.
Ha valaki tanúként a hatóság előtt egy ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, akkor azzal a valót elhallgatja, vagyis hamis tanúzást követ el. Ha ezt büntető ügyben teszi, akkor szabadságvesztéssel is büntethető , amelynek ideje a súlyosságtól is függ, és automatikusan magasabb ez az időtartam akkor, ha egy olyan bűncselekménynél teszi ezt, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Ha ezt szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban követi el valaki, akkor egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vétség miatt. Az is bűntettet (büntető ügy esetén) vagy vétséget (polgári ügy esetén) követ el, aki valakit rá akar venni arra, hogy hamisan tanúskodjon. Viszont nincs büntethetőség olyan esetben a hamis tanúzásért, ha azt azért teszi valaki, mert a valóság feltárásával magát vagy a hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Az a helyzet, hogy fontos az ilyen vétségeket komolyan büntetni, mert gyakran fordul elő, hogy emberek bosszúból vagy „poénból” betelefonálnak a rendőrségre, valótlan állításokkal. Fontos hogy mindenki lássa azt, hogy ez a hatóság energiáját elveszi, és ez azért jelentős probléma, mert ahelyett, hogy ilyen ügyeket vizsgálnak ki, az igazi bűncselekményekre koncentrálhatnának.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Hogyan segíthetek a barátnőmnek, ha bántalmazza a pasija?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 4.

Kedves Réka! Van egy olyan érzésem, hogy az egyik barátnőmet néha bántja a pasija. Nem vagyok benne biztos, de néha foltokat látok rajta és ezekről sosem beszél nekem. Le szeretnék ülni beszélgetni vele erről a témáról, hogy mik a lehetőségei, de az a helyzet, hogy én sem tudom ezt pontosan. Tudnál segíteni? Mariann

Unhappy girls outside

(Fotó: Getty Images)

A legfontosabb az egy ilyen helyzetben, hogy megértesd azzal, akit bántanak, hogy nincs egyedül és nem kell ebbe a helyzetbe beletörődnie! Van segítség, csak tudni kell, hogy hova és hogyan fordulhat. Sok esetben ilyenkor a lányok nem mernek lépni, mert félnek attól, aki veri őket és félnek a következményektől. Egy agresszív férfi csak még dühösebb lesz, ráadásul ilyenkor el is szigetelik őket a világtól és elhitetik velük, hogy nem érdemelnek jobbat, tehát lehet, hogy nem is akarnak lépni. Ha nem te vagy ebben a helyzetben, hanem egy barátnőd, akkor mindenképp beszélj vele erről, mondd el neki, hogy te mellette vagy, és van megoldás!

Amikor erről a témáról van szó, hogy a férfi veri a párját, akkor a testi sértésről kell szót ejteni, ami a büntetőjogban egy személy elleni bűncselekmény. Az követ el testi sértést, aki más egészségét vagy testi épségét sérti. Lehet vétség és bűntett is, illetve beszélhetünk könnyű testi sértésről és súlyosról is. Könnyű testi sértésről akkor van szó, ha a sérülés nyolc napon belül meggyógyul. Súlyosról pedig akkor, ha nyolc napnál hosszabb idő után gyógyul csak meg a sérülés. Ebből a kettőből a könnyű testi sértés vétség, illetve az is, ha gondatlanságból követ el valaki súlyos testi sértést. A szándékosan elkövetett súlyos testi sértés pedig bűntett.

A testi sértésnek vannak úgynevezett minősített esetei, amikor az ítélet még súlyosabb lehet. Ilyen például az, amikor valaki aljas indokból vagy célból követi el, vagy ha védekezésre képtelen személlyel szemben teszi. Ilyenkor könnyű testi sértés esetén 3 évig, súlyos testi sértés esetén pedig 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy minősített eset egyébként az is, ha valaki maradandó fogyatékosságot vagy életveszélyt okoz.

Nagyon fontos tudnod, hogy aki a vétséget elköveti, könnyű testi sértés esetében csak magánindítványra büntethető, vagyis nem indul meg hivatalból az eljárás, el kell menned a rendőrségre és feljelentést kell tenned. Tehát ha a barátnődet szerinted bántja a párja, de csak könnyű testi sértést követ el, akkor ahhoz, hogy a pasiját megbüntessék, a barátnőd akarata szükséges. Vagyis könnyű testi sértés esetén egészen addig nem fog semmi sem történni, amíg a sértett feljelentést nem tesz.

Abban az esetben viszont, ha a sérülés nyolc napon túl gyógyuló, akkor az orvosnak ezt jelentenie kell a rendőrségnek, hiszen súlyos testi sértés történt, vagy legalábbis erre gyanú merül fel. Tehát ilyenkor nincs szükség feljelentésre, a hatóság köteles hivatalból eljárni.

Ha a bántalmazás során sérülés keletkezik, akkor mindenképp indokolt felkeresni egy orvost, nyilván azért is, hogy segítsen a problémán, de ezen kívül ez azért kifejezetten fontos, mert a látlelet lesz valószínűleg a legmeggyőzőbb bizonyíték. Ezt akkor is érdemes kérni, ha mondjuk egyszeri alkalom volt, hogy megütött a pasid, és éppen ezért nem vagy benne biztos, hogy feljelentést szeretnél tenni könnyű testi sértés esetében. Ilyenkor 30 napod van arra, hogy átgondold, hogy mit szeretnél, és hogy esetleg feljelentést tegyél. Magára az orvosi vizsgálatra azért is van szükség, mert csak egy doktor az, aki hatékonyan meg tudja becsülni, hogy mi a sérülés vagy betegség gyógytartama, vagyis hogy könnyű vagy súlyos testi sértés történt.

Azért azt mindenképpen megjegyezném, hogy a feljelentés után ez az egész procedúra elhúzódhat, ezért jobb előre gondolkodni: úgy válassz társat, hogy meggyőződsz róla, hogy nincsen benne agresszív hajlam. Persze előfordulhat az, hogy eleinte, vagy akár évekig semmi jele annak, hogy a párod ártani akar neked, de már a kezdeti időszakban is érdemes arra figyelni, hogy hogyan kezeli a konfliktusokat. Egy férfi sosem bánthat egy nőt, egy párkapcsolatban a testi sértés semmiképpen nem fér bele és nem is szabad áldozatként eltűrni. Mint ahogy említettem, az egész folyamat hosszadalmas lehet, ezért ha téged ez érint és úgy döntesz, hogy változtatsz, akkor először is keress egy biztonságos helyet magadnak valamelyik barátodnál, ahol semmi baj nem érhet, ha pedig ilyet nem találsz, akkor ne félj segítséget kérni olyan egyesülettől, ami erre szakosodott (http://nane.hu/)!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!