Miket kell elintézned, ha külföldön kezdesz dolgozni?

Forrás: Ez jogos | 2017 május 2.

Szia Réka! Külföldön fogok dolgozni egy ideig, és nem igazán tudom, hogy ebben az esetben mi a teendő, mit kell befizetni és hová. Nagyon bizonytalan vagyok, légyszi segíts egy kicsit a témában eligazodni! Köszi szépen! Dorina”

Medical tourism

(Fotó: US Getty Images)

Egyre több fiatal próbál szerencsét külföldön, aminek nagyon sok előnye van. Valószínűleg nagyobb összeget fogsz megkeresni, közben pedig lehetőséged van megismerni egy új országot és annak a kultúráját, illetve nyelvet tanulni. De nem árt tudni pár dolgot, szabályt, hogy pontosan tudd, hogy mire vállalkozol. Mert nem az a helyzet, hogy amit kapsz, azt zsebre rakod, aztán félreteszed vagy boldogan elköltöd. Bizony vannak kötelezettségeid, ugyanúgy, mintha itthon dolgoznál. Teljesen logikus az, hogyha pénzt keresel, akkor abból adóznod is kell, ugyanúgy, mint Magyarországon.

Ha külföldön dolgozol, akkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy Magyarországon és az adott államban is, ahol dolgozol, számításba kell venni az adókötelezettségedet. Persze nem ez az alap, hogy két helyre is adóznod kell, és igazságtalannak is érezhetnéd, éppen ezért az országok között vannak egyezmények, amik ezt kizárják. Magyarországnak is van sok állammal ilyen egyezménye (több, mint 80!), ezt a listát a NAV honlapján találhatod meg (segítek kicsit, itt a link)

Most már akkor csak az a kérdés, hogy a két ország közül hova kell adóznod? Vannak olyan tények, amiket számításba kell venni ahhoz, hogy ezt meg lehessen határozni. Egyrészt érdekes az, hogy hol rendelkezel állandó lakóhellyel, hol van bankszámlád, családod, hol szoktál tartózkodni, és melyik országnak vagy az állampolgára. Alapvetően ezek a körülmények segíteni fognak abban, hogy el lehessen dönteni azt, hogy hova kell adóznod. A főszabály az, hogy a fizetésed az egyezményes államban adóztatható meg, hiszen ott végzed a munkádat, ám az illetőséget is figyelembe veszik, és ezért fordul elő az, hogy mégsem mindig oda kell megfizetni az adót.

Hiába tűnne úgy, hogy mondjuk a családod, állampolgárságod miatt Magyarországon vagy adóköteles, előfordulhat még ezek után is az, hogy ott is adóznod kell, ahol a munkát végzed. Ez akkor történhet meg, ha a másik államban összesen 183 napnál hosszabb ideig tartózkodsz, ha a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetékességű az államban, illetve ha a díjazást a munkáltatónak másik államban lévő telephelye viseli. Ilyen esetben is van azért megoldás, úgy kerülik el azt, hogy mindkét országnak adóznod kelljen, hogy az egyik helyen (Magyarországon) adómentes lesz a kint kapott fizetésed. Persze ezek mindig nagyon alapos és konkrét vizsgálatok, amit én itt felvázoltam, az csak egy leegyszerűsített képe ennek az egésznek.

Mivel minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, ezért lehetőséged van úgy dolgozni más uniós országban alkalmazottként, vagy önálló vállalkozóként, hogy ahhoz nem szükséges munkavállalási engedély. Sokszor felmerülő az a kérdés, hogy be kell-e jelentkezni a hatóságoknál. Ha egy EU-s országba utazol, akkor megkövetelhetik azt, hogy bizonyos időtartamon belül jelentkezz be, vagyis tájékoztasd az illetékes hatóságot arról, hogy ott vagy és ott dolgozol. Mielőtt elindulnál, mindenképp nézd meg annak az országnak a szabályozását, amelyikbe készülsz! Az első három hónap során ez nem kötelező, csak egy lehetőség, utána viszont a tagállam követelheti.

Érdemes szót ejteni még a társadalombiztosításról azzal kapcsolatban, ha külföldre mész dolgozni. Először is azt fontos leszögezni, hogy az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) alapján az a főszabály, hogy egy személy egy tagállamban lehet biztosított. Hogyha elmész egy másik EU-s tagállamba dolgozni, akkor a dolgod annyi, hogy abban az országban kell a járulékot fizetni csak, ahol dolgozol. Ilyenkor ugyanúgy, mint itthon, a külföldi munkaadónak kell bejelentenie és fizetni utánad a járulékot. Azt fontos tudni, hogyha létrejön külföldön biztosításod vagy megszűnik, akkor azt 15 napon belül be kell jelentened itthon az egészségbiztosítónak. A bejelentési kötelezettség azért fontos, hogy ne kelljen két helyre is fizetni. Mindenképp tudnod kell az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról és szükséges is kiváltanod, mert ha pl. elmész két hónapra dolgozni, de közben hazajössz és el kellene menned orvoshoz, akkor az a gond merül fel, hogy nem tartozol a magyar TB hatálya alá. Viszont ha ez a kártya nálad van, akkor jogosult vagy ugyanúgy az ingyenes ellátásra szükség esetén, arról nem is beszélve, hogy ez alapján bármelyik Európai Gazdasági Térség tagállamában és Svájcban is jogosult vagy a szükséges orvosi ellátások igénybevételére. Ha EU-n kívüli országba mész melózni, amivel hazánknak nincs egyezménye, akkor amennyiben magyar állampolgár vagy és itt van az állandó lakhelyed, akkor is ugyanúgy jogosult leszel ellátásra, de meg kell fizetned a havonta fizetendő járulékot a lakóhelyed alapján az adóhatóságnak. Viszont ilyen esetben azzal van gond, hogy az OEP csak akkora összeget térít meg egy harmadik állambeli ország egészségügyi szolgáltatásának, amennyit itthon fizetni kellett volna ugyanazért az ellátásért. Azt javasolom, hogy mielőtt elindulsz, nézz utána mindenképp annak, hogy mi a helyzet ott, ahová dolgozni mész, pláne akkor, ha nem EU-s állam, mert országonként eltérő lehet a szabályozás. Mindenképp beszélj a leendő főnököddel, hogy náluk hogyan megy ez, nehogy később kiderüljön, hogy neked kellett volna valamit intézni, amiről te azt gondoltad, hogy majd ők lepapírozzák!

Nagyon fontos, hogy külföldön is legyél tisztában a jogaiddal, és azt semmiképp se felejtsd el, hogyha egy uniós országba mész dolgozni, akkor téged ugyanolyan bánásmód illet meg, mint az adott ország (ahol a munkát végzed) állampolgárait!

Te is kerültél már olyan helyzetbe, amikor nem tudtad eldönteni, mihez lenne pontosan jogod, vagy úgy érezted, jogtalanul bánnak veled? Írd meg nekünk a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre, Réka pedig válaszol majd a blogon!