Mit tehetsz, ha pénzt kér az orvos tőled?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 28.

Szia Réka! Egészségügyi kérdéssel fordulnék hozzád. Az első kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni akkor, ha pénzt kér az orvos az elvileg ingyenes orvosi ellátásért? Ezt megteheti? A másik pedig az, hogy olyankor mit lehet tenni, ha az orvos hibázik, nekem meg károm keletkezik ebből? Köszi előre is! Tina

GREY'S ANATOMY (2005) - KATHERINE HEIGL - SANDRA OH - JUSTIN CHAMBERS., Image: 138122314, License: Rights-managed, Restrictions: Editorial Use only, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Album

(Kép: Profimedia – Red Dot)

Az egészség pénzben nem mérhető áru, ezt mind tudjuk. Ugyanakkor mégis, a hálapénz és a kártérítés is valamiféleképpen összegesíteni látszik az egészséget. Nem szabad engedni azt, hogy valakit hátrány érjen azért, mert nem tud vagy nem is akar fizetni az orvosnak. Ha elmész az orvoshoz, ő nem ingyen lát el téged, hiszen havonta fizeted a tb-t.  Nem véletlenül létezik a társadalombiztosítás. Persze bárki választhat fizetősen magán orvosi ellátást is, de az egy teljesen másik helyzet, mintha a doki kér tőled pénzt, akihez neked menned kell.

Ha nem magad választod meg az orvosodat, mégis előre kérnek egy bizonyos összeget, akkor az nem csak hogy nem etikus, de nem is törvényes. Az is biztos felmerült már benned, hogy az orvosokat nem fizetik meg eléggé, és éppen ezért „megérdemlik” a plusz pénzt. Ezzel a gondolattal nincsen gond, a baj az, hogy sok doktor nem is szívesen vállal el beavatkozást úgy, hogyha nem tudnak neki fizetni, hiába lenne egyébként ingyenes az ellátás. Sokan műtétek előtt, sokan a beavatkozás után csúsztatják oda azt a bizonyos fehér borítékot.

A hálapénz akkor teljesen legális, ha a beteg azt a szolgáltatás után adja az orvosnak, önszántából. Viszont ha egy elméletben ingyenes szolgáltatásért pénzt kérnek egy állami kórházban, az már bűncselekmény. Az emberek többsége azért fizet, mert attól fél, hogy pénz nélkül nem fog megfelelő színvonalú ellátást kapni. De akkor is, ezen a rendszeren ideje lenne változtatni, és először az emberek gondolkodásának kell megváltoznia, mert ez már sem az orvosoknak, sem a betegeknek nem kedvező, sok kellemetlenséghez vezet.

Az elmúlt időszakban egyébként több ilyen ügy is felmerült, gyakorta szülésnél. A válasz ezekre az esetekre legtöbbször etikai vizsgálat volt. Volt, amikor ennek felfüggesztés lett a vége, de sok az olyan eset is, amikor csak pletykákról van szó.

Ugyan hibázni emberi dolog, de az orvosi műhibáról is érdemes szót ejteni. Általában egy orvosi beavatkozáskor az ember egészsége, élete a tét, így itt sokkal nagyobb a felelősség, mint más munkáknál. Na de mikor is beszélhetünk pontosan orvosi műhibáról? Akkor, amikor az doktor nem azzal a körültekintő gondossággal jár el, amely a szaktudása és az átlagos orvosi ismeretek alapján az eset körülményei között elvárható lenne.

Milyen műhibákra lehet gondolni, mik a tipikus esetek? Például ilyen a rossz gyógyszer használata, vagy ha túl sokat írnak fel egy gyógyszerből a betegnek, vagy ha a tüneteket tévesen értelmezik és emiatt a betegséget félrekezelik. De biztos te is hallottál már arról, hogy előfordult az is, hogy műtét közben a beteg testében maradt valamilyen tárgy.

Mit lehet tenni, ha előfordul egy ilyen eset? Két lehetőség van: büntetőeljárásban vagy polgári peres eljárásban felelősségre vonni az illetőt. Ha az orvos akár szándékosan, akár gondatlanságból megszegi a rá vonatkozó speciális szabályokat, akkor büntetőeljárásban lehet felelősségre vonni, ugyanis más vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélynek tette ki. Az eljárás első lépése a nyomozás elrendelése, ami egyébként megtörténhet hivatalból, vagy feljelentés alapján is.

Ahogy már említettem, lehet polgári peres eljárást is indítani, amely esetben a károsult kártérítést követelhet. Már egy korábbi bejegyzésemben említettem, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni. Ez itt is igaz ugyanúgy, viszont vannak olyan feltételek, amelyek ha fennállnak, akkor nem jogellenes károkozásról beszélünk. Ha a polgári peres eljárás elindítása felmerült benned, akkor mindenképp ajánlom azoknak a feltételeknek az átolvasását. A kárösszeg megállapítása nem egyszerű dolog, vizsgálni szokták többet között azt is, hogy a károsult életét az eset mennyire nehezíti meg, sőt azt is, hogy milyen fájdalmakat állt ki.

Ez a rendszer egyébként úgy működik, hogy az orvosért felelős az az intézmény, amely alkalmazza, az intézménynek pedig van felelősségbiztosítóval kapcsolata. Na már most, azt biztos te is tudod, hogy sok esetben a biztosítók nem szeretnek fizetni, éppen ezért értheted már, hogy miért húzódnak el olyan sokáig a műhibaperek.

A perköltség sosem olcsó, ezt érdemes tudnod. Ha beszerezted a megfelelő orvosi dokumentumokat, akkor mindenképp fordulj ügyvédhez, mert ezek nem egyszerű dolgok, komoly hátrányod is származhat abból, ha felkészületlenül és képviselő nélkül állsz neki egy ilyen ügynek.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Segítség! Meghalt az anyukám, ki örököl?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 18.

Szia Réka!

Örökléssel kapcsolatos kérdéseim lennének. Először is, ha meghalt az apukám, aki anyukámtól elvált már régebben, de utána egy házban éltek, de nem élettársakként, akkor örökölhet utána? Illetve van egy testvérem. Mivel nem csak anyagi javakat örököltünk, hanem hitelt is, ezért én gondoltam arra, hogy vissza fogom utasítani a testvérem javára az öröklést, és akkor övé lehet minden, az anyagi javak és a hitel is. Ilyet lehet? Köszönöm szépen! Viki

szomoru-lany-cosmopolitan

US Getty Images

Először is, örökölni lehet végintézkedés (végrendelet) alapján, vagy pedig a törvény szerint. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor az határozza meg az öröklés rendjét, ha pedig nem, akkor a törvény szerinti öröklés lép életbe.

Végrendelkezni alapvetően írásban kell, szóban csak akkor lehet, ha az illető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az életét fenyegeti, és ami írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet érvényességéhez a rendkívüli helyzeten kívül kell még két tanú, akiknek a végrendelkező előadja a végrendelet egészét, majd kijelenti, hogy ez a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Van az öröklési jogban egy fogalom, amiről biztos, hogy hallottál már: kötelesrész. A kötelesrész megilleti az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor ők az örökhagyó törvényes örökösei lennének, vagy a végintézkedés hiányában azok lennének. A kötelesrészre jogosult személyt kötelesrész címen annak a harmada illeti meg, amit törvényes örökösként kapna.

Ha nincs végrendelet, akkor, ahogy már említettem, a törvényes öröklés rendje alapján történik az öröklés. Elsősorban az örökhagyó gyermeke a törvényes örökös. Ha több gyermek van, akkor ők fejenként egyenlő részben örökölnek. A törvényes örökösöket meg lehet nevezni felsorolásszerűen is, de ami lényeges, az az, hogy törvényes örökösök a rokonok, a házastárs, majd abban a legvégső esetben, ha nincs más törvényes örökös, akkor az állam örököl.

Az öröklésből kieshet az, aki az öröklésre érdemtelen. A törvény alapján az érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört; aki az örökhagyót akadályozta/megkísérelte akadályozni abban, hogy szabadon kinyilvánítsa a végakaratát és érvényesítse; illetve aki egy olyan személy életére tör azért, hogy a hagyatékból részesüljön, aki a végrendelet vagy a törvényes öröklés alapján örökölt volna.

Viki anyukájának a helyzete jogi szempontból nagyon egyszerű: ha nem voltak bejegyzett élettársi kapcsolatban, akkor hiába laktak egy fedél alatt (csak azért, mert két ember egy házban él, még nem minősülnek élettársnak alapvetően), a törvény szerint nem örököl. Kivétel, ha végrendeletben örökösként megnevezték.  Ha két ember között nem áll fenn az életközösség, akkor, amikor az örökség megnyílik, akkor a másik fél nem örökölhet, hiába éltek egy házban. Ha bejegyzett élettársi kapcsolatban van két ember, akkor viszont ugyanúgy örökölnek egymás után, mintha házastársak volnának. De abban az esetben, ha nem bejegyzett élettársról van szó, csak akkor örökölhet, ha az örökhagyó végrendelkezett, ugyanis ő nem minősül törvényes örökösnek.

Abban az esetben, ha házastársakról beszélünk, az elhunyt személy házastársát megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az elhunyttal közösen lakott lakáson, ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, akkor is, hogyha van gyermek. Mindemellett egy gyermekrész is megilleti az életben maradt házastársat a hagyaték többi részéből.  Hogyha nincs leszármazó, és az örökhagyó szülei még élnek, akkor a házastárs úgy örököl, hogy ugyanúgy megszerzi a közösen lakott lakást a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakkal, mindemellett a fennmaradó hagyaték felét örökli meg.

Még amikor az örökhagyó életben van, aki törvényes öröklésre jogosult, lemondhat az öröklésről egy írásbeli szerződésben. A lemondás megtörténhet részben és egészben is. Ha az örökhagyó és a lemondó fél máshogy nem állapodik meg, akkor a lemondás a kötelesrészről való elmondást is jelenti.  Az örökség visszautasítására bárkinek lehetősége van, aki nem kíván örökölni, miután az örökség már megnyílt (vagyis az örökhagyó már elhunyt). Hogyha visszautasítod az örökséget, akkor azzal az egészről lemondasz, vagyis nem válogathatod ki, hogy mit szeretnél örökölni és mit nem.

Tehát az öröklésről való lemondás élők közötti írásbeli szerződés, a visszautasítás pedig egyoldalú írásbeli jognyilatkozat az örökhagyó halála után.  A lemondás történhet egy konkrét személy javára, azonban a visszautasítás nem szólhat más javára.

Azért azt mindenképpen megjegyezném, hogy az öröklési jog nem egy egyszerű témakör, ezért ha bármilyen bonyolult problémával állsz szemben, akkor ne habozz felkeresni egy ügyvédet, hogy jogi tanácsot kérj!

Tovább a teljes bejegyzéshez
Címkék: , ,

Segítség! A barátnőm exe feljelentéssel fenyegetőzik!

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 14.

Szia Réka! El tudnád mondani, hogy a hatóság félrevezetése hogyan valósulhat meg? Milyen büntetést szabhatnak ki érte? Az egyik barátnőm exe azzal fenyegetőzik, hogy feljelenti a barátnőmet valami kitalált indokkal bosszúból, ezért jutott eszembe ez a kérdés, hogy hogyan büntetik meg azt, aki ilyet csinál. Köszi! Ági

Talán először is a hamis vádnak és a hatóság félrevezetésének az eseteit érdemes megvizsgálni, mert ezeket a fogalmakat gyakran szokták keverni. Amiről Ági kérdezett, az például nem is a hatóság félrevezetése, hanem hamis vád.

A hatóság félrevezetésénél a bejelentés által valósul meg a bűncselekmény, míg a hamis vádnál a vádolással. A hamis vád az, amikor valaki egy másik személyt a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy aki más ellen koholt, hamis bizonyítékot hoz a hatóság tudomására a bűncselekménnyel kapcsolatban. A törvény alapján ezen esetekben a büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Ez a büntetés súlyosbodik, ha a hamis vád miatt az érintett ellen megindul a büntetőeljárás, sőt, akkor is, ha elítélik a vádlottat emiatt.  Abban az esetben is büntet a törvény, ha valakit csak szabálysértéssel, vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel, fegyelmi vétséggel vádolnak meg hamisan, vagy hoznak a hatóság tudomására ilyen ügynél koholt bizonyítékokat.

A hatóság félrevezetése pedig az (amikor a hamis vád esete nem áll fenn), hogy valaki a hatóságnál olyan bejelentést tesz, amiről tudja, hogy valótlan. Akkor követi el valaki ezt a bűncselekményt, ha olyan a valótlan tartalmú bejelentése, ami alkalmas arra, hogy büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, fegyelmi eljárás vagy hatósági eljárás induljon miatta. Ahhoz, hogy a hatóság félrevezetése megvalósuljon, feltétel az, hogy a cselekmény ne minősüljön hamis vádnak, hiszen ez csak kiegészítő jellegű. A hatóság félrevezetésénél viszont fontos, hogy a valótlan bejelentés ismeretlen tettesre, nem létező, halott személyre, vagy több létező, de konkrétan meg nem jelölt személyre vonatkozzon. Más esetben ugyanis a cselekmény már hamis vádnak minősülhet.  Mivel a hamis vád súlyosabb bűncselekmény, ezért ha az megvalósul, akkor felülírja a hatóság félrevezetésének tényállását. Ezt jelenti tulajdonképpen az, hogy kiegészítő jellegű a hamis vádhoz képest a hatóság félrevezetése. Mivel Ági a kérdésében azt írta, hogy az egyik barátnőjének az exe lenne az, aki a barátnőjét feljelenti, ezért itt a hamisan vádolás valósulna meg, hiszen meghatározott a személy, akivel kapcsolatban a valótlan állítást tenné.

Ha valaki a bíróság előtt hamisan tanúskodik, akkor az szintén büntetendő.  Mivel egy tanú vallomása akár perdöntő is lehet, fontos, hogy ilyen esetben mindig az igazat kell mondani.
Ha valaki tanúként a hatóság előtt egy ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, akkor azzal a valót elhallgatja, vagyis hamis tanúzást követ el. Ha ezt büntető ügyben teszi, akkor szabadságvesztéssel is büntethető , amelynek ideje a súlyosságtól is függ, és automatikusan magasabb ez az időtartam akkor, ha egy olyan bűncselekménynél teszi ezt, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Ha ezt szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban követi el valaki, akkor egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vétség miatt. Az is bűntettet (büntető ügy esetén) vagy vétséget (polgári ügy esetén) követ el, aki valakit rá akar venni arra, hogy hamisan tanúskodjon. Viszont nincs büntethetőség olyan esetben a hamis tanúzásért, ha azt azért teszi valaki, mert a valóság feltárásával magát vagy a hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Az a helyzet, hogy fontos az ilyen vétségeket komolyan büntetni, mert gyakran fordul elő, hogy emberek bosszúból vagy „poénból” betelefonálnak a rendőrségre, valótlan állításokkal. Fontos hogy mindenki lássa azt, hogy ez a hatóság energiáját elveszi, és ez azért jelentős probléma, mert ahelyett, hogy ilyen ügyeket vizsgálnak ki, az igazi bűncselekményekre koncentrálhatnának.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Hogyan segíthetek a barátnőmnek, ha bántalmazza a pasija?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 4.

Kedves Réka! Van egy olyan érzésem, hogy az egyik barátnőmet néha bántja a pasija. Nem vagyok benne biztos, de néha foltokat látok rajta és ezekről sosem beszél nekem. Le szeretnék ülni beszélgetni vele erről a témáról, hogy mik a lehetőségei, de az a helyzet, hogy én sem tudom ezt pontosan. Tudnál segíteni? Mariann

Unhappy girls outside

(Fotó: Getty Images)

A legfontosabb az egy ilyen helyzetben, hogy megértesd azzal, akit bántanak, hogy nincs egyedül és nem kell ebbe a helyzetbe beletörődnie! Van segítség, csak tudni kell, hogy hova és hogyan fordulhat. Sok esetben ilyenkor a lányok nem mernek lépni, mert félnek attól, aki veri őket és félnek a következményektől. Egy agresszív férfi csak még dühösebb lesz, ráadásul ilyenkor el is szigetelik őket a világtól és elhitetik velük, hogy nem érdemelnek jobbat, tehát lehet, hogy nem is akarnak lépni. Ha nem te vagy ebben a helyzetben, hanem egy barátnőd, akkor mindenképp beszélj vele erről, mondd el neki, hogy te mellette vagy, és van megoldás!

Amikor erről a témáról van szó, hogy a férfi veri a párját, akkor a testi sértésről kell szót ejteni, ami a büntetőjogban egy személy elleni bűncselekmény. Az követ el testi sértést, aki más egészségét vagy testi épségét sérti. Lehet vétség és bűntett is, illetve beszélhetünk könnyű testi sértésről és súlyosról is. Könnyű testi sértésről akkor van szó, ha a sérülés nyolc napon belül meggyógyul. Súlyosról pedig akkor, ha nyolc napnál hosszabb idő után gyógyul csak meg a sérülés. Ebből a kettőből a könnyű testi sértés vétség, illetve az is, ha gondatlanságból követ el valaki súlyos testi sértést. A szándékosan elkövetett súlyos testi sértés pedig bűntett.

A testi sértésnek vannak úgynevezett minősített esetei, amikor az ítélet még súlyosabb lehet. Ilyen például az, amikor valaki aljas indokból vagy célból követi el, vagy ha védekezésre képtelen személlyel szemben teszi. Ilyenkor könnyű testi sértés esetén 3 évig, súlyos testi sértés esetén pedig 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy minősített eset egyébként az is, ha valaki maradandó fogyatékosságot vagy életveszélyt okoz.

Nagyon fontos tudnod, hogy aki a vétséget elköveti, könnyű testi sértés esetében csak magánindítványra büntethető, vagyis nem indul meg hivatalból az eljárás, el kell menned a rendőrségre és feljelentést kell tenned. Tehát ha a barátnődet szerinted bántja a párja, de csak könnyű testi sértést követ el, akkor ahhoz, hogy a pasiját megbüntessék, a barátnőd akarata szükséges. Vagyis könnyű testi sértés esetén egészen addig nem fog semmi sem történni, amíg a sértett feljelentést nem tesz.

Abban az esetben viszont, ha a sérülés nyolc napon túl gyógyuló, akkor az orvosnak ezt jelentenie kell a rendőrségnek, hiszen súlyos testi sértés történt, vagy legalábbis erre gyanú merül fel. Tehát ilyenkor nincs szükség feljelentésre, a hatóság köteles hivatalból eljárni.

Ha a bántalmazás során sérülés keletkezik, akkor mindenképp indokolt felkeresni egy orvost, nyilván azért is, hogy segítsen a problémán, de ezen kívül ez azért kifejezetten fontos, mert a látlelet lesz valószínűleg a legmeggyőzőbb bizonyíték. Ezt akkor is érdemes kérni, ha mondjuk egyszeri alkalom volt, hogy megütött a pasid, és éppen ezért nem vagy benne biztos, hogy feljelentést szeretnél tenni könnyű testi sértés esetében. Ilyenkor 30 napod van arra, hogy átgondold, hogy mit szeretnél, és hogy esetleg feljelentést tegyél. Magára az orvosi vizsgálatra azért is van szükség, mert csak egy doktor az, aki hatékonyan meg tudja becsülni, hogy mi a sérülés vagy betegség gyógytartama, vagyis hogy könnyű vagy súlyos testi sértés történt.

Azért azt mindenképpen megjegyezném, hogy a feljelentés után ez az egész procedúra elhúzódhat, ezért jobb előre gondolkodni: úgy válassz társat, hogy meggyőződsz róla, hogy nincsen benne agresszív hajlam. Persze előfordulhat az, hogy eleinte, vagy akár évekig semmi jele annak, hogy a párod ártani akar neked, de már a kezdeti időszakban is érdemes arra figyelni, hogy hogyan kezeli a konfliktusokat. Egy férfi sosem bánthat egy nőt, egy párkapcsolatban a testi sértés semmiképpen nem fér bele és nem is szabad áldozatként eltűrni. Mint ahogy említettem, az egész folyamat hosszadalmas lehet, ezért ha téged ez érint és úgy döntesz, hogy változtatsz, akkor először is keress egy biztonságos helyet magadnak valamelyik barátodnál, ahol semmi baj nem érhet, ha pedig ilyet nem találsz, akkor ne félj segítséget kérni olyan egyesülettől, ami erre szakosodott (http://nane.hu/)!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!