Mit tehetek a lelkileg bántalmaz a pasim?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 20.

Kedves Réka! Olvastam a testi sértésről szóló bejegyzésedet, és felmerült bennem az a kérdés, hogy a fizikai erőszakon kívül a jogban létezik-e olyan, hogy lelki bántalmazás, lelki terror? Fel lehet jelenteni valakit ilyenért? Ha mondjuk úgy érzem, hogy a párom lelkileg bántalmaz, habár fizikálisan sosem bánt, akkor ezzel lehet kezdeni valamit? Köszönöm! Maja

 

 

Quarrel

US Getty Images

Egy korábbi bejegyzésemben már olvashattál bántalmazásról, méghozzá pontosabban a testi sértésről. De biztos, hogy te is sokszor érezted már azt, hogy szavakkal akár nagyobb kárt is lehet tenni egy emberben, mint tettekkel. Akár egy mondat is komoly depressziót, vagy más lelki problémát tud okozni bárkinél. Persze vannak olyanok, akik nem érzékenyek a sértésekre, de nekem az a tapasztalatom, hogy mindenkinél van pár olyan dolog, amivel igazán meg lehet bántani. A kérdés az, hogy habár szólásszabadság van, és mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, van-e olyan pont, ami már túl sok, és ami ellen már akár jogi eszközökkel is fel lehet lépni.

Hallottam már olyan esetről, amikor egy párkapcsolatban élő nő a párja szavai miatt lett öngyilkos. Nagyon fontos látnod azt, hogy hiába szereted nagyon a párodat, ugyanúgy, ahogy nem szabad téged megütnie, folyamatos lelki terrorban sem tarthat. A lelki bántalmazás fogalma lehet, hogy neked sem ismeretlen. Tulajdonképpen a fizikai bántalmazás sokkal egyszerűbben körülhatárolható (pláne jogilag), mint a lelki bántalmazás, ami szavakkal történik, ám azért támpontokat ebben az esetben is tudok adni. Van, amikor a kettő együtt jár, ám számtalan olyan esetről hallani, amikor a pasi (vagy akár a nő is, ha már itt tartunk) a tettlegességig nem mer elmenni, épp ezért csak szavakkal bántja a másikat.

Lelki bántalmazás alatt egyébként olyanokra gondolj, mikor valaki elszigeteli és magányossá teszi a párját, vagy amikor visszaél a pénzügyi helyzetével, vagy megalázza mások előtt, folyamatosan kontroll alatt tartja, kritizálja, megfélemlíti, emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít. Ha egy-egy vita alkalmával a két fél egymáshoz vág kemény szavakat, arra nem mondom azt, hogy jó hogy előfordul, de az még nem bántalmazás. Akkor lesz már tényleg lelki bántalmazásról szó, ha ez rendszeresen előfordul és hosszú ideje tart. Azon kívül, hogy a párkapcsolatot tönkreteszi, a bántalmazott félben is komoly károkat okoz.

Mit lehet tenni? Először is, ugyanúgy, ahogy elmondtam a fizikai bántalmazásos bejegyzésemben, figyelj oda már a kapcsolat kezdetén a másikra, és ha már az elején olyan jeleket látsz, amik alapján arra lehet következtetni, hogy nincs minden rendben a másikkal, akkor még a komoly érzelmek kialakulása előtt lépj ki a kapcsolatból. A másik opció, amikor már konkrétan lelkileg bántalmaz a párod, akkor ne félj segítséget kérni! Fordulhatsz egyesületekhez és hivatalos szervekhez is, a lényeg annyi, hogy ne egyedül akard megoldani!

Talán az a legcélszerűbb, ha onnan indulok ki, hogy a méltósághoz minden embernek joga van, éppen ezért a lelki bántalmazással is lehet jogi szempontból foglalkozni, habár megoldásként nem ez az első, amit én javasolnék. Ez most elsősorban élettársakra, házastársakra vonatkozik egyébként, de nyilván ugyanígy vonatkoztathatod baráti kapcsolatokra is, csak esetleg ott jogi vonzat nélkül.

A Btk.-ba majdnem bekerült 2012-ben egy „Együtt élők közötti lelki bántalmazás” című passzus, ami segített volna abban, hogy ez a kérdéskör jogilag szabályozottabb legyen. De mivel a lelki bántalmazás bizonyítása, sőt egyáltalán konkretizálása igen nehézkes, valószínűleg a gyakorlatban a megvalósulása sem lett volna az igazi.  Más bűncselekményeknél fellelhetőek egyébként a tényállás elemei (pl. a Btk-ban a Kapcsolati erőszak cím alatt), így azért nem az a helyzet, hogy ezzel jogilag egyáltalán nem lehet foglalkozni.

Az otthoni lelki terrort egyébként a Btk. szabadságvesztéssel rendelné büntetni, de ugyanúgy, ahogy a testi sértésnél is írtam, arra mindenképp számítanod kell, hogy hosszú ideig tart egy ilyen eljárás. Ebben az esetben a büntetőeljárás magánindítvánnyal indítható meg, vagyis ha úgy érzed, hogy a párod emberi méltóságodat sértő magatartást tanúsít, akkor neked kell megtenned a feljelentést ahhoz, hogy valami történjen az érdekedben.

Én azt gondolom, hogy egy párkapcsolatban a lelki bántalmazásnak ugyanúgy nincsen helye, mint ahogy a testi sértésnek sincs. Ne hagyd, hogy az érzelmeid elhomályosítsák az ítélőképességedet! Hogyha felmerül benned annak a gyanúja, hogy lelki bántalmazás áldozata vagy, akkor ne félj segítséget kérni barátoktól és olyan szervezetektől, amelyek erre szakosodtak!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Segítség! Visszaéltek a képeimmel!

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 7.

Szia Réka! Nem olyan régen megsértették a személyiségi jogaimat, pontosítva visszaéltek egy magánlevelezéssel és egy fotómmal. Hallottam arról a lehetőségről, hogy sérelemdíjat kérhetnék emiatt. Erről mit kell tudni, ez hogy működik? Hogyan lehet érvényesíteni a jogaimat ebben a helyzetben? Köszi!  Kati

szelfi-lany-kep-telefon-cosmopolitan2

US Getty Images

A sérelemdíj az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) újdonságként bevezetett jogintézménye. Régebben volt egy hasonló jogintézmény, lehet, hogy ismerősen hangzik: nem vagyoni kártérítés. Nos, a kettő nem egyezik meg 100%-ban, a fő különbség az, hogy a sérelemdíj esetén nem kell a jogsértésből eredő károkat bizonyítani, hanem már elég a jogsértés tényének bizonyítása is.

Azt már sokszor olvashattad a blogomban, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni.  Ez itt sincs másképpen, aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, az követelheti a jogsértőtől a kár megtérítését. A sérelemdíj esetében olyan értékekről beszélünk, amelyek pénzben nem kifejezhetőek egyértelműen, ezért ez a terület elég komplikált, a bíróknak időnként komoly fejfájást okoz. Ugyanakkor az igény nagy rá, és kell is, hogy létezzen. A személyiségi jogok talán manapság fontosabbak, mint valaha. Mindenki hivatkozik a személyiségi jogaira, holott sokan azt sem tudják, hogy miről beszélnek. Ezért én azt javasolom, hogy mielőtt bármi miatt jogi útra szeretnél terelni egy ügyet, nézd meg a saját jogaidat, ne másoknak és a pletykáknak higgy!

Ahogy már említettem, ahhoz, hogy sérelemdíjat követelhess, a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bebizonyítása már nem szükséges.  A sérelemdíj mértékét a bíróságon határozzák meg, egy összegben. Az összeg megállapításánál az eset körülményeit veszik figyelembe, mint például a jogsértés súlyát, a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatását, és a felróhatóság mértékét.

Leggyakrabban az élethez való jogot, a testi épséget és az egészséget sértik meg, illetve a személyes szabadságot, és a magánéletet, magánlakást.  Persze a becsület és jó hírnév megsértése, a magántitokhoz való jog megsértése és a képmáshoz való jog megsértése is nagyon gyakran előfordul.  A sérelemdíj egyben büntetés és kompenzáció is.  Az mentesül a sérelemdíj alól, aki bizonyítani tudja azt, hogy a magatartása nem volt neki felróható.

A személyiségi jogokat igen egyszerű megsérteni. Emiatt nyílván nagy az igény arra, hogy a jogok megsértése esetén legyen valami, ami elégtételt nyújt. A sérelemdíj tulajdonképpen egy megoldás lehet arra, hogy az érintett sérelmét enyhítse, viszont ezen erkölcsi sérelmek pénzben nagyon nehezen határozatóak csak meg. Amúgy is, a legtöbb ember nem úgy van beállítva, hogy ez kompenzálná a sérelmet, ugyanakkor a sérelmet elszenvedővel szemben az eredeti állapotot már nem lehet visszaállítani, így talán ez az a lehetőség, ami valamelyest mégis képes enyhíteni a fájdalmon. Vannak olyan esetek, amikor akár anyagilag is komoly sérelmet szenved el az illető, vagy a jogsértés komoly hátrányt okoz neki a továbbiakban. Olyasmire gondolok itt, mint a képmással való visszaélés, vagy mint a levéltitok megsértése, tehát ilyenkor aztán még inkább indokolt a sérelemdíj.

Jó az a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan is érvényesítheted a jogaidat. Először is, keresetlevélben ki kell fejteni, hogy mi az a jogsértő magatartás, ami téged érintett, és amivel a te személyiségi jogaidat megsértette valaki; illetve bele kell foglalni azt is, hogy melyik az a személyiségi jog, amit megsértettek. Azt javasolom, hogy olyan esetben, amikor úgy érzed, hogy téged sérelemdíj illetne meg, konzultálj egy ügyvéddel. Mielőtt bíróságra mész, nem árt mindennel tisztában lenni, ehhez pedig biztos, hogy szükséged lesz egy profi jogászra!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Elektronikusan lehet szerződést kötni, ha nem tudunk találkozni?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 4.

Kedves Réka! Tudom, hogy nemrég írtál a szerződésekről, de nekem az lenne a kérdésem, hogy mi van akkor, ha nagyon messze van tőlem az, akivel szerződni szeretnék? Szóval ha nem megoldható a személyes találkozó, akkor van valami elektronikus lehetőség a kezünkben? Emailben lehet szerződni? Köszi! Linda

laptop-lan-szerzodes-cosmopolitan

US Getty Images

Előfordulhat könnyen az, hogy olyan személlyel/céggel kötnél szerződést, akivel a személyes találkozó nem megoldható. Ilyenkor kell egy olyan megoldás, amely biztonságot nyújt mindkét félnek. Ma már a technika világában élünk, biztos te is szinte mindent a neten keresztül intézel már. A szerződések megkötése is kezd egyre inkább digitalizálódni, elektronikussá válni, sokan így intézik már az ügyeiket. De azért a legfontosabb szabályokkal nem árt tisztában lenni, úgyhogy ezeket most megosztom veled.

Ha olvasod a bejegyzéseimet, akkor azt már tudod, hogy a szerződés a felek egybehangzó akaratnyilvánítása, vagyis kölcsönös jognyilatkozata, amelyet lehet tenni szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással. Így természetesen létezik az úgynevezett elektronikus úton történő szerződéskötés is, amelyre vonatkoznak azok is, amiket a szerződéses bejegyzésemben leírtam, de ettől függetlenül van egy pár külön szabály, amire ilyen esetben figyelni kell.

Elektronikus szerződéskötéskor a másik felet tájékoztatni kell a szerződés technikai lépéseiről; arról, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e; a másik fél rögzíti-e a szerződést;  illetve, hogy a későbbiekben a szerződés hozzáférhető lesz-e. Ezen kívül a másik felet tájékoztatni kell a szerződés nyelvéről és azokról az eszközökről, amik az adatok rögzítése folyamán felmerülő hibák azonosítását és kijavítását még a jognyilatkozat megtétele előtt biztosítják.

Az a fél, aki biztosítja az elektronikus utat, köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon elérhetővé tenni, ami alapján lehetősége van a másik félnek előhívni és tárolni azokat. Persze felmerül a kérdés, hogy vajon mikor lesz egy ilyen szerződés hatályos. Attól a pillanattól kell az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozatot hatályosnak tekinteni, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.

Az a fél, aki biztosítja az elektronikus utat, köteles késedelem nélkül visszaigazolást küldeni (elektronikusan), ha megérkezett a másik fél jognyilatkozata. Erre mondjuk jó példa az, hogyha egy webáruházból rendelsz valamit, akkor erről az üzemeltető köteles visszaigazolást küldeni. Ha a visszaigazolás nem érkezik meg a másik félhez késedelem nélkül, akkor a fél mentesül az ajánlati kötöttség alól, illetve a szerződés teljesítésére sem lesz kötelezhető. Az ajánlati kötöttség azt az időtartamot jelenti, ameddig a másik fél elfogadhatja az ajánlatodat, neked pedig mindenképp tartanod kell magad addig a már korábban megtett ajánlathoz.

Azt mindenképp meg kell jegyezzem, hogy ezek a szabályok az online kötött szerződésekre vonatkoznak, ezek nem alkalmazhatóak akkor, ha elektronikus levelezésben (email) vagy sms-ben kötsz szerződést. Óvatosnak kell lenni ezzel egyébként, mert előfordult már olyan is, hogy egy üzleti levelezésből szerződés lett.  Hogyan történhet ez meg? Úgy, ahogy már említettem korábban is: ráutaló magatartással is lehet szerződést kötni, márpedig az email ennek megfelelhet. Ehhez hasonlóan egyébként a közértben is kötsz egy adásvételi szerződést ráutaló magatartással, amikor vásárolsz valamit, habár biztos nem így szoktál erre a tevékenységre gondolni.

Vannak olyan esetek, amikor a jogszabály nem ír elő kötelező írásbeli formát, illetve ahogyan a másik bejegyzésemben említettem, nálunk nincsen típuskényszer, vagyis a legtöbb esetben a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. Márpedig ha nincs előírva a kötelező forma, akkor akár egy email is tekinthető a ráutaló magatartás miatt szerződésnek, vagyis ha emailben leokézol valamit, akkor a másik fél jogosan gondolhatja azt egy megállapodásnak. Éppen ezért ha emailben szeretnél szerződést kötni, akkor már az elején beszéljétek ezt meg, és emeljetek ki minden olyan pontot, amiről szeretnétek megegyezni. Ha pedig ettől a formától inkább tartózkodnál, akkor azt is érdemes tisztázni már a levelezés kezdetén!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!