Hogyan zajlik a büntetőeljárás?

Forrás: Ez jogos | 2017 október 14.

Film still from Legally Blonde starring Reese Witherspoon/MGM, Image: 311508391, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Wenn

                                                                                                     Profimedia-Red Dot

Az előző bejegyzésemben a polgári peres eljárásról olvashattál, ez most annak a folytatása lesz. Ebben a bejegyzésben a büntetőeljárásról fogok írni, pontosabban annak a lépéseiről. Általában az emberek életük során kevesebb büntetőeljárással találkoznak, mit polgári peres eljárással. Ennek egészen egyszerűen annyi az oka, hogy ahogy az előző bejegyzésben láthattad, a polgári peres eljárások magánszemélyek jogviszonyait rendezik. Ezzel szemben a büntetőeljárásban az egyik fél az állam, a másik fél pedig a terhelt. Itt semmilyen egyenrangúságról nem lehet beszélni.

Ha fogalmad sincs, hogy milyen esetekben csöppenhetsz bele egy büntetőeljárásba, akkor most mondok neked pár példát. Bíróság elé kerülhet akár egy olyan ügy is, ha balesetet okozol, vagy ha te vagy a baleset sértettje. Ilyen lehet még testi sértéssel kapcsolatos ügy is, vagy a vagyon elleni bűncselekmények, hogy csak egy párat említsek a sokból.

Könnyedén előfordulhat az életedben az, hogy te leszel egy bűncselekmény áldozata, vagyis a sértett. Nem olyan elvont dolgok ezek, például ha megsebesítenek, vagy ellopják valamidet, akkor máris bűncselekmény áldozata lettél. Ha ez megtörténik, és elmész a rendőrségre, akkor a büntetőeljárás el fog kezdődni a nyomozással. Ha a nyomozásnak vége, akkor az ügyész fog arról dönteni, hogy lezárja-e a nyomozás után az ügyet (ha például nincs elég bizonyíték), vagy vádat emel. Ahogy láthatod is, a büntetőeljárásokat hivatalból szokták megindítani. Ezek után, ha vádat emeltek, akkor az ügy az illetékes bíróság elé fog kerülni, ahol a bizonyítékokat megvizsgálják, majd lesz egy tárgyalás, amire lehet, hogy téged is be fognak hívni tanúként. A bíróság pedig dönt, hogy a vádlott bűnös (ilyenkor elítélik, és büntetést szabnak ki), vagy sem. Te mint sértett, ha nem hívnak be tanúként, a tárgyaláson akkor is jelen lehetsz és megismerheted azokat az iratokat, amelyek téged érintenek.

Ha azonban te vagy a vádlott, akkor is vannak jogaid és kötelezettségeid. Először is, köteles vagy a tárgyaláson végig jelen lenni. Lehetőséged van arra is, hogy vallomást tegyél, illetve észrevételeket, de egyikre sem vagy köteles. A terheltnek/vádlottnak (a büntetőeljárás különböző szakaszaiban a terhelt neve folyamatosan változik, először gyanúsított, majd vádlott, majd a végén elítélt, ha elítélik) joga van a védelemhez, ami azt jelenti, hogy akár személyesen is védekezhet, de egyébként pedig az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja védelmet. Ha valakinek nincs pénze ügyvédre, akkor sincs semmi veszve, mert ilyenkor kirendelnek majd egyet neki.

Ilyen eljárásokban mindig a vádlót terheli a bizonyítása a vádnak. Vagyis ha téged valamivel vádolnak, akkor azt a vádlónak kell majd bebizonyítani, téged pedig mindaddig ártatlannak kell tekinteni. Csak onnantól kezdve bűnös valaki, hogy azt a bíróság jogerős határozatban kimondja.

Büntetőeljárásban is ugyanúgy, mint a polgári peres eljárás során, van lehetőség jogorvoslatra. A következő héten erről olvashatsz majd részletesebben.

Lezárásképpen én azt javasolom neked, hogyha életed során bármikor polgári peres eljárásban vagy büntetőeljárásban vagy érintett, akkor válassz egy nagyon jó ügyvédet, aki az adott témában járatos, mert így lesz a legjobb lehetőséged arra, hogy olyan legyen a végeredménye az eljárásnak, amilyet szeretnél.