Elektronikusan lehet szerződést kötni, ha nem tudunk találkozni?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 4.

Kedves Réka! Tudom, hogy nemrég írtál a szerződésekről, de nekem az lenne a kérdésem, hogy mi van akkor, ha nagyon messze van tőlem az, akivel szerződni szeretnék? Szóval ha nem megoldható a személyes találkozó, akkor van valami elektronikus lehetőség a kezünkben? Emailben lehet szerződni? Köszi! Linda

laptop-lan-szerzodes-cosmopolitan

US Getty Images

Előfordulhat könnyen az, hogy olyan személlyel/céggel kötnél szerződést, akivel a személyes találkozó nem megoldható. Ilyenkor kell egy olyan megoldás, amely biztonságot nyújt mindkét félnek. Ma már a technika világában élünk, biztos te is szinte mindent a neten keresztül intézel már. A szerződések megkötése is kezd egyre inkább digitalizálódni, elektronikussá válni, sokan így intézik már az ügyeiket. De azért a legfontosabb szabályokkal nem árt tisztában lenni, úgyhogy ezeket most megosztom veled.

Ha olvasod a bejegyzéseimet, akkor azt már tudod, hogy a szerződés a felek egybehangzó akaratnyilvánítása, vagyis kölcsönös jognyilatkozata, amelyet lehet tenni szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással. Így természetesen létezik az úgynevezett elektronikus úton történő szerződéskötés is, amelyre vonatkoznak azok is, amiket a szerződéses bejegyzésemben leírtam, de ettől függetlenül van egy pár külön szabály, amire ilyen esetben figyelni kell.

Elektronikus szerződéskötéskor a másik felet tájékoztatni kell a szerződés technikai lépéseiről; arról, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e; a másik fél rögzíti-e a szerződést;  illetve, hogy a későbbiekben a szerződés hozzáférhető lesz-e. Ezen kívül a másik felet tájékoztatni kell a szerződés nyelvéről és azokról az eszközökről, amik az adatok rögzítése folyamán felmerülő hibák azonosítását és kijavítását még a jognyilatkozat megtétele előtt biztosítják.

Az a fél, aki biztosítja az elektronikus utat, köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon elérhetővé tenni, ami alapján lehetősége van a másik félnek előhívni és tárolni azokat. Persze felmerül a kérdés, hogy vajon mikor lesz egy ilyen szerződés hatályos. Attól a pillanattól kell az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozatot hatályosnak tekinteni, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.

Az a fél, aki biztosítja az elektronikus utat, köteles késedelem nélkül visszaigazolást küldeni (elektronikusan), ha megérkezett a másik fél jognyilatkozata. Erre mondjuk jó példa az, hogyha egy webáruházból rendelsz valamit, akkor erről az üzemeltető köteles visszaigazolást küldeni. Ha a visszaigazolás nem érkezik meg a másik félhez késedelem nélkül, akkor a fél mentesül az ajánlati kötöttség alól, illetve a szerződés teljesítésére sem lesz kötelezhető. Az ajánlati kötöttség azt az időtartamot jelenti, ameddig a másik fél elfogadhatja az ajánlatodat, neked pedig mindenképp tartanod kell magad addig a már korábban megtett ajánlathoz.

Azt mindenképp meg kell jegyezzem, hogy ezek a szabályok az online kötött szerződésekre vonatkoznak, ezek nem alkalmazhatóak akkor, ha elektronikus levelezésben (email) vagy sms-ben kötsz szerződést. Óvatosnak kell lenni ezzel egyébként, mert előfordult már olyan is, hogy egy üzleti levelezésből szerződés lett.  Hogyan történhet ez meg? Úgy, ahogy már említettem korábban is: ráutaló magatartással is lehet szerződést kötni, márpedig az email ennek megfelelhet. Ehhez hasonlóan egyébként a közértben is kötsz egy adásvételi szerződést ráutaló magatartással, amikor vásárolsz valamit, habár biztos nem így szoktál erre a tevékenységre gondolni.

Vannak olyan esetek, amikor a jogszabály nem ír elő kötelező írásbeli formát, illetve ahogyan a másik bejegyzésemben említettem, nálunk nincsen típuskényszer, vagyis a legtöbb esetben a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. Márpedig ha nincs előírva a kötelező forma, akkor akár egy email is tekinthető a ráutaló magatartás miatt szerződésnek, vagyis ha emailben leokézol valamit, akkor a másik fél jogosan gondolhatja azt egy megállapodásnak. Éppen ezért ha emailben szeretnél szerződést kötni, akkor már az elején beszéljétek ezt meg, és emeljetek ki minden olyan pontot, amiről szeretnétek megegyezni. Ha pedig ettől a formától inkább tartózkodnál, akkor azt is érdemes tisztázni már a levelezés kezdetén!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mit tehetsz, ha pénzt kér az orvos tőled?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 28.

Szia Réka! Egészségügyi kérdéssel fordulnék hozzád. Az első kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni akkor, ha pénzt kér az orvos az elvileg ingyenes orvosi ellátásért? Ezt megteheti? A másik pedig az, hogy olyankor mit lehet tenni, ha az orvos hibázik, nekem meg károm keletkezik ebből? Köszi előre is! Tina

GREY'S ANATOMY (2005) - KATHERINE HEIGL - SANDRA OH - JUSTIN CHAMBERS., Image: 138122314, License: Rights-managed, Restrictions: Editorial Use only, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Album

(Kép: Profimedia – Red Dot)

Az egészség pénzben nem mérhető áru, ezt mind tudjuk. Ugyanakkor mégis, a hálapénz és a kártérítés is valamiféleképpen összegesíteni látszik az egészséget. Nem szabad engedni azt, hogy valakit hátrány érjen azért, mert nem tud vagy nem is akar fizetni az orvosnak. Ha elmész az orvoshoz, ő nem ingyen lát el téged, hiszen havonta fizeted a tb-t.  Nem véletlenül létezik a társadalombiztosítás. Persze bárki választhat fizetősen magán orvosi ellátást is, de az egy teljesen másik helyzet, mintha a doki kér tőled pénzt, akihez neked menned kell.

Ha nem magad választod meg az orvosodat, mégis előre kérnek egy bizonyos összeget, akkor az nem csak hogy nem etikus, de nem is törvényes. Az is biztos felmerült már benned, hogy az orvosokat nem fizetik meg eléggé, és éppen ezért „megérdemlik” a plusz pénzt. Ezzel a gondolattal nincsen gond, a baj az, hogy sok doktor nem is szívesen vállal el beavatkozást úgy, hogyha nem tudnak neki fizetni, hiába lenne egyébként ingyenes az ellátás. Sokan műtétek előtt, sokan a beavatkozás után csúsztatják oda azt a bizonyos fehér borítékot.

A hálapénz akkor teljesen legális, ha a beteg azt a szolgáltatás után adja az orvosnak, önszántából. Viszont ha egy elméletben ingyenes szolgáltatásért pénzt kérnek egy állami kórházban, az már bűncselekmény. Az emberek többsége azért fizet, mert attól fél, hogy pénz nélkül nem fog megfelelő színvonalú ellátást kapni. De akkor is, ezen a rendszeren ideje lenne változtatni, és először az emberek gondolkodásának kell megváltoznia, mert ez már sem az orvosoknak, sem a betegeknek nem kedvező, sok kellemetlenséghez vezet.

Az elmúlt időszakban egyébként több ilyen ügy is felmerült, gyakorta szülésnél. A válasz ezekre az esetekre legtöbbször etikai vizsgálat volt. Volt, amikor ennek felfüggesztés lett a vége, de sok az olyan eset is, amikor csak pletykákról van szó.

Ugyan hibázni emberi dolog, de az orvosi műhibáról is érdemes szót ejteni. Általában egy orvosi beavatkozáskor az ember egészsége, élete a tét, így itt sokkal nagyobb a felelősség, mint más munkáknál. Na de mikor is beszélhetünk pontosan orvosi műhibáról? Akkor, amikor az doktor nem azzal a körültekintő gondossággal jár el, amely a szaktudása és az átlagos orvosi ismeretek alapján az eset körülményei között elvárható lenne.

Milyen műhibákra lehet gondolni, mik a tipikus esetek? Például ilyen a rossz gyógyszer használata, vagy ha túl sokat írnak fel egy gyógyszerből a betegnek, vagy ha a tüneteket tévesen értelmezik és emiatt a betegséget félrekezelik. De biztos te is hallottál már arról, hogy előfordult az is, hogy műtét közben a beteg testében maradt valamilyen tárgy.

Mit lehet tenni, ha előfordul egy ilyen eset? Két lehetőség van: büntetőeljárásban vagy polgári peres eljárásban felelősségre vonni az illetőt. Ha az orvos akár szándékosan, akár gondatlanságból megszegi a rá vonatkozó speciális szabályokat, akkor büntetőeljárásban lehet felelősségre vonni, ugyanis más vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélynek tette ki. Az eljárás első lépése a nyomozás elrendelése, ami egyébként megtörténhet hivatalból, vagy feljelentés alapján is.

Ahogy már említettem, lehet polgári peres eljárást is indítani, amely esetben a károsult kártérítést követelhet. Már egy korábbi bejegyzésemben említettem, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni. Ez itt is igaz ugyanúgy, viszont vannak olyan feltételek, amelyek ha fennállnak, akkor nem jogellenes károkozásról beszélünk. Ha a polgári peres eljárás elindítása felmerült benned, akkor mindenképp ajánlom azoknak a feltételeknek az átolvasását. A kárösszeg megállapítása nem egyszerű dolog, vizsgálni szokták többet között azt is, hogy a károsult életét az eset mennyire nehezíti meg, sőt azt is, hogy milyen fájdalmakat állt ki.

Ez a rendszer egyébként úgy működik, hogy az orvosért felelős az az intézmény, amely alkalmazza, az intézménynek pedig van felelősségbiztosítóval kapcsolata. Na már most, azt biztos te is tudod, hogy sok esetben a biztosítók nem szeretnek fizetni, éppen ezért értheted már, hogy miért húzódnak el olyan sokáig a műhibaperek.

A perköltség sosem olcsó, ezt érdemes tudnod. Ha beszerezted a megfelelő orvosi dokumentumokat, akkor mindenképp fordulj ügyvédhez, mert ezek nem egyszerű dolgok, komoly hátrányod is származhat abból, ha felkészületlenül és képviselő nélkül állsz neki egy ilyen ügynek.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Segítség! Meghalt az anyukám, ki örököl?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 18.

Szia Réka!

Örökléssel kapcsolatos kérdéseim lennének. Először is, ha meghalt az apukám, aki anyukámtól elvált már régebben, de utána egy házban éltek, de nem élettársakként, akkor örökölhet utána? Illetve van egy testvérem. Mivel nem csak anyagi javakat örököltünk, hanem hitelt is, ezért én gondoltam arra, hogy vissza fogom utasítani a testvérem javára az öröklést, és akkor övé lehet minden, az anyagi javak és a hitel is. Ilyet lehet? Köszönöm szépen! Viki

szomoru-lany-cosmopolitan

US Getty Images

Először is, örökölni lehet végintézkedés (végrendelet) alapján, vagy pedig a törvény szerint. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor az határozza meg az öröklés rendjét, ha pedig nem, akkor a törvény szerinti öröklés lép életbe.

Végrendelkezni alapvetően írásban kell, szóban csak akkor lehet, ha az illető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az életét fenyegeti, és ami írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet érvényességéhez a rendkívüli helyzeten kívül kell még két tanú, akiknek a végrendelkező előadja a végrendelet egészét, majd kijelenti, hogy ez a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Van az öröklési jogban egy fogalom, amiről biztos, hogy hallottál már: kötelesrész. A kötelesrész megilleti az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor ők az örökhagyó törvényes örökösei lennének, vagy a végintézkedés hiányában azok lennének. A kötelesrészre jogosult személyt kötelesrész címen annak a harmada illeti meg, amit törvényes örökösként kapna.

Ha nincs végrendelet, akkor, ahogy már említettem, a törvényes öröklés rendje alapján történik az öröklés. Elsősorban az örökhagyó gyermeke a törvényes örökös. Ha több gyermek van, akkor ők fejenként egyenlő részben örökölnek. A törvényes örökösöket meg lehet nevezni felsorolásszerűen is, de ami lényeges, az az, hogy törvényes örökösök a rokonok, a házastárs, majd abban a legvégső esetben, ha nincs más törvényes örökös, akkor az állam örököl.

Az öröklésből kieshet az, aki az öröklésre érdemtelen. A törvény alapján az érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört; aki az örökhagyót akadályozta/megkísérelte akadályozni abban, hogy szabadon kinyilvánítsa a végakaratát és érvényesítse; illetve aki egy olyan személy életére tör azért, hogy a hagyatékból részesüljön, aki a végrendelet vagy a törvényes öröklés alapján örökölt volna.

Viki anyukájának a helyzete jogi szempontból nagyon egyszerű: ha nem voltak bejegyzett élettársi kapcsolatban, akkor hiába laktak egy fedél alatt (csak azért, mert két ember egy házban él, még nem minősülnek élettársnak alapvetően), a törvény szerint nem örököl. Kivétel, ha végrendeletben örökösként megnevezték.  Ha két ember között nem áll fenn az életközösség, akkor, amikor az örökség megnyílik, akkor a másik fél nem örökölhet, hiába éltek egy házban. Ha bejegyzett élettársi kapcsolatban van két ember, akkor viszont ugyanúgy örökölnek egymás után, mintha házastársak volnának. De abban az esetben, ha nem bejegyzett élettársról van szó, csak akkor örökölhet, ha az örökhagyó végrendelkezett, ugyanis ő nem minősül törvényes örökösnek.

Abban az esetben, ha házastársakról beszélünk, az elhunyt személy házastársát megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az elhunyttal közösen lakott lakáson, ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, akkor is, hogyha van gyermek. Mindemellett egy gyermekrész is megilleti az életben maradt házastársat a hagyaték többi részéből.  Hogyha nincs leszármazó, és az örökhagyó szülei még élnek, akkor a házastárs úgy örököl, hogy ugyanúgy megszerzi a közösen lakott lakást a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakkal, mindemellett a fennmaradó hagyaték felét örökli meg.

Még amikor az örökhagyó életben van, aki törvényes öröklésre jogosult, lemondhat az öröklésről egy írásbeli szerződésben. A lemondás megtörténhet részben és egészben is. Ha az örökhagyó és a lemondó fél máshogy nem állapodik meg, akkor a lemondás a kötelesrészről való elmondást is jelenti.  Az örökség visszautasítására bárkinek lehetősége van, aki nem kíván örökölni, miután az örökség már megnyílt (vagyis az örökhagyó már elhunyt). Hogyha visszautasítod az örökséget, akkor azzal az egészről lemondasz, vagyis nem válogathatod ki, hogy mit szeretnél örökölni és mit nem.

Tehát az öröklésről való lemondás élők közötti írásbeli szerződés, a visszautasítás pedig egyoldalú írásbeli jognyilatkozat az örökhagyó halála után.  A lemondás történhet egy konkrét személy javára, azonban a visszautasítás nem szólhat más javára.

Azért azt mindenképpen megjegyezném, hogy az öröklési jog nem egy egyszerű témakör, ezért ha bármilyen bonyolult problémával állsz szemben, akkor ne habozz felkeresni egy ügyvédet, hogy jogi tanácsot kérj!

Tovább a teljes bejegyzéshez
Címkék: , ,

Segítség! A barátnőm exe feljelentéssel fenyegetőzik!

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 14.

Szia Réka! El tudnád mondani, hogy a hatóság félrevezetése hogyan valósulhat meg? Milyen büntetést szabhatnak ki érte? Az egyik barátnőm exe azzal fenyegetőzik, hogy feljelenti a barátnőmet valami kitalált indokkal bosszúból, ezért jutott eszembe ez a kérdés, hogy hogyan büntetik meg azt, aki ilyet csinál. Köszi! Ági

Talán először is a hamis vádnak és a hatóság félrevezetésének az eseteit érdemes megvizsgálni, mert ezeket a fogalmakat gyakran szokták keverni. Amiről Ági kérdezett, az például nem is a hatóság félrevezetése, hanem hamis vád.

A hatóság félrevezetésénél a bejelentés által valósul meg a bűncselekmény, míg a hamis vádnál a vádolással. A hamis vád az, amikor valaki egy másik személyt a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy aki más ellen koholt, hamis bizonyítékot hoz a hatóság tudomására a bűncselekménnyel kapcsolatban. A törvény alapján ezen esetekben a büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Ez a büntetés súlyosbodik, ha a hamis vád miatt az érintett ellen megindul a büntetőeljárás, sőt, akkor is, ha elítélik a vádlottat emiatt.  Abban az esetben is büntet a törvény, ha valakit csak szabálysértéssel, vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel, fegyelmi vétséggel vádolnak meg hamisan, vagy hoznak a hatóság tudomására ilyen ügynél koholt bizonyítékokat.

A hatóság félrevezetése pedig az (amikor a hamis vád esete nem áll fenn), hogy valaki a hatóságnál olyan bejelentést tesz, amiről tudja, hogy valótlan. Akkor követi el valaki ezt a bűncselekményt, ha olyan a valótlan tartalmú bejelentése, ami alkalmas arra, hogy büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, fegyelmi eljárás vagy hatósági eljárás induljon miatta. Ahhoz, hogy a hatóság félrevezetése megvalósuljon, feltétel az, hogy a cselekmény ne minősüljön hamis vádnak, hiszen ez csak kiegészítő jellegű. A hatóság félrevezetésénél viszont fontos, hogy a valótlan bejelentés ismeretlen tettesre, nem létező, halott személyre, vagy több létező, de konkrétan meg nem jelölt személyre vonatkozzon. Más esetben ugyanis a cselekmény már hamis vádnak minősülhet.  Mivel a hamis vád súlyosabb bűncselekmény, ezért ha az megvalósul, akkor felülírja a hatóság félrevezetésének tényállását. Ezt jelenti tulajdonképpen az, hogy kiegészítő jellegű a hamis vádhoz képest a hatóság félrevezetése. Mivel Ági a kérdésében azt írta, hogy az egyik barátnőjének az exe lenne az, aki a barátnőjét feljelenti, ezért itt a hamisan vádolás valósulna meg, hiszen meghatározott a személy, akivel kapcsolatban a valótlan állítást tenné.

Ha valaki a bíróság előtt hamisan tanúskodik, akkor az szintén büntetendő.  Mivel egy tanú vallomása akár perdöntő is lehet, fontos, hogy ilyen esetben mindig az igazat kell mondani.
Ha valaki tanúként a hatóság előtt egy ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, akkor azzal a valót elhallgatja, vagyis hamis tanúzást követ el. Ha ezt büntető ügyben teszi, akkor szabadságvesztéssel is büntethető , amelynek ideje a súlyosságtól is függ, és automatikusan magasabb ez az időtartam akkor, ha egy olyan bűncselekménynél teszi ezt, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Ha ezt szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban követi el valaki, akkor egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vétség miatt. Az is bűntettet (büntető ügy esetén) vagy vétséget (polgári ügy esetén) követ el, aki valakit rá akar venni arra, hogy hamisan tanúskodjon. Viszont nincs büntethetőség olyan esetben a hamis tanúzásért, ha azt azért teszi valaki, mert a valóság feltárásával magát vagy a hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Az a helyzet, hogy fontos az ilyen vétségeket komolyan büntetni, mert gyakran fordul elő, hogy emberek bosszúból vagy „poénból” betelefonálnak a rendőrségre, valótlan állításokkal. Fontos hogy mindenki lássa azt, hogy ez a hatóság energiáját elveszi, és ez azért jelentős probléma, mert ahelyett, hogy ilyen ügyeket vizsgálnak ki, az igazi bűncselekményekre koncentrálhatnának.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Hogyan segíthetek a barátnőmnek, ha bántalmazza a pasija?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 4.

Kedves Réka! Van egy olyan érzésem, hogy az egyik barátnőmet néha bántja a pasija. Nem vagyok benne biztos, de néha foltokat látok rajta és ezekről sosem beszél nekem. Le szeretnék ülni beszélgetni vele erről a témáról, hogy mik a lehetőségei, de az a helyzet, hogy én sem tudom ezt pontosan. Tudnál segíteni? Mariann

Unhappy girls outside

(Fotó: Getty Images)

A legfontosabb az egy ilyen helyzetben, hogy megértesd azzal, akit bántanak, hogy nincs egyedül és nem kell ebbe a helyzetbe beletörődnie! Van segítség, csak tudni kell, hogy hova és hogyan fordulhat. Sok esetben ilyenkor a lányok nem mernek lépni, mert félnek attól, aki veri őket és félnek a következményektől. Egy agresszív férfi csak még dühösebb lesz, ráadásul ilyenkor el is szigetelik őket a világtól és elhitetik velük, hogy nem érdemelnek jobbat, tehát lehet, hogy nem is akarnak lépni. Ha nem te vagy ebben a helyzetben, hanem egy barátnőd, akkor mindenképp beszélj vele erről, mondd el neki, hogy te mellette vagy, és van megoldás!

Amikor erről a témáról van szó, hogy a férfi veri a párját, akkor a testi sértésről kell szót ejteni, ami a büntetőjogban egy személy elleni bűncselekmény. Az követ el testi sértést, aki más egészségét vagy testi épségét sérti. Lehet vétség és bűntett is, illetve beszélhetünk könnyű testi sértésről és súlyosról is. Könnyű testi sértésről akkor van szó, ha a sérülés nyolc napon belül meggyógyul. Súlyosról pedig akkor, ha nyolc napnál hosszabb idő után gyógyul csak meg a sérülés. Ebből a kettőből a könnyű testi sértés vétség, illetve az is, ha gondatlanságból követ el valaki súlyos testi sértést. A szándékosan elkövetett súlyos testi sértés pedig bűntett.

A testi sértésnek vannak úgynevezett minősített esetei, amikor az ítélet még súlyosabb lehet. Ilyen például az, amikor valaki aljas indokból vagy célból követi el, vagy ha védekezésre képtelen személlyel szemben teszi. Ilyenkor könnyű testi sértés esetén 3 évig, súlyos testi sértés esetén pedig 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy minősített eset egyébként az is, ha valaki maradandó fogyatékosságot vagy életveszélyt okoz.

Nagyon fontos tudnod, hogy aki a vétséget elköveti, könnyű testi sértés esetében csak magánindítványra büntethető, vagyis nem indul meg hivatalból az eljárás, el kell menned a rendőrségre és feljelentést kell tenned. Tehát ha a barátnődet szerinted bántja a párja, de csak könnyű testi sértést követ el, akkor ahhoz, hogy a pasiját megbüntessék, a barátnőd akarata szükséges. Vagyis könnyű testi sértés esetén egészen addig nem fog semmi sem történni, amíg a sértett feljelentést nem tesz.

Abban az esetben viszont, ha a sérülés nyolc napon túl gyógyuló, akkor az orvosnak ezt jelentenie kell a rendőrségnek, hiszen súlyos testi sértés történt, vagy legalábbis erre gyanú merül fel. Tehát ilyenkor nincs szükség feljelentésre, a hatóság köteles hivatalból eljárni.

Ha a bántalmazás során sérülés keletkezik, akkor mindenképp indokolt felkeresni egy orvost, nyilván azért is, hogy segítsen a problémán, de ezen kívül ez azért kifejezetten fontos, mert a látlelet lesz valószínűleg a legmeggyőzőbb bizonyíték. Ezt akkor is érdemes kérni, ha mondjuk egyszeri alkalom volt, hogy megütött a pasid, és éppen ezért nem vagy benne biztos, hogy feljelentést szeretnél tenni könnyű testi sértés esetében. Ilyenkor 30 napod van arra, hogy átgondold, hogy mit szeretnél, és hogy esetleg feljelentést tegyél. Magára az orvosi vizsgálatra azért is van szükség, mert csak egy doktor az, aki hatékonyan meg tudja becsülni, hogy mi a sérülés vagy betegség gyógytartama, vagyis hogy könnyű vagy súlyos testi sértés történt.

Azért azt mindenképpen megjegyezném, hogy a feljelentés után ez az egész procedúra elhúzódhat, ezért jobb előre gondolkodni: úgy válassz társat, hogy meggyőződsz róla, hogy nincsen benne agresszív hajlam. Persze előfordulhat az, hogy eleinte, vagy akár évekig semmi jele annak, hogy a párod ártani akar neked, de már a kezdeti időszakban is érdemes arra figyelni, hogy hogyan kezeli a konfliktusokat. Egy férfi sosem bánthat egy nőt, egy párkapcsolatban a testi sértés semmiképpen nem fér bele és nem is szabad áldozatként eltűrni. Mint ahogy említettem, az egész folyamat hosszadalmas lehet, ezért ha téged ez érint és úgy döntesz, hogy változtatsz, akkor először is keress egy biztonságos helyet magadnak valamelyik barátodnál, ahol semmi baj nem érhet, ha pedig ilyet nem találsz, akkor ne félj segítséget kérni olyan egyesülettől, ami erre szakosodott (http://nane.hu/)!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mi a különbség a határozott és a határozatlan idejű szerződés között?

Forrás: Ez jogos | 2017 július 28.

Szia, Réka! Elmagyaráznád, hogy mi a különbség a határozott idejű szerződés és a határozatlan között? Nem teljesen tiszta, nemsokára kötök majd egy munkaszerződést, ami határozott időre fog szólni, sőt most lakásbérlés miatt is szerződést kell kötnöm és felmerült a kérdés, hogy melyik lenne a jobb. Köszi! Csilla

Photo of a young couple calculating home finances

US Getty Images

Kezdjük talán onnan, hogy a szerződés a felek egybehangzó akaratnyilvánítása, vagyis kölcsönös jognyilatkozata, melyből kötelezettség(ek) keletkeznek a szolgáltatásra nézve. Na de mi is az a jognyilatkozat? A jognyilatkozat egy olyan akaratnyilatkozat, amely joghatás kiváltására irányul. Jognyilatkozatot lehet tenni szóban, írásban, vagy akár ráutaló magatartással is. Ahhoz, hogy a szerződés létrejöjjön, a lényeges kérdésekben meg kell állapodnod a másik féllel. Olyan kérdésekben viszont nem szükséges megállapodnotok, amiket jogszabály rendez.

Magyarországon nincsen úgynevezett típuskényszer, vagyis a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, éppen ezért gyakoriak a vegyes szerződések. Tulajdonképpen csak arra kell figyelni, hogy az eltérést nehogy tiltsa a törvény. A legfontosabb és leggyakoribb szerződésfajták: adásvételi, bérleti, munkaszerződés, megbízási, vállalkozási, letéti, ajándékozási szerződés, élettársi vagyonjogi szerződés.

Vannak olyan szerződések, amelyeknél a törvény előírja, hogy írásban kell megkötni. Például írásba kell foglalni az ajándékozást ingatlan esetében (erről részletesebb infókat találhatsz egy korábbi cikkemben).

A szerződések lehetnek határozott idejűek és határozatlan idejűek is. Hogyha olyan féllel kötnél szerződést, aki ettől elzárkózik és a gazdasági erőfölényével visszaél, akkor követelheted, hogy a szerződést közöttetek a bíróság hozza létre.

Ha lakásbérlésről van szó, akkor is beszélünk határozott és határozatlan idejű szerződésről.  Ez a te döntésed és azé, aki kiadja a lakást neked, szóval csak rajtatok áll, hogy melyiket választjátok. Ha határozott idejű, akkor azt nem lehet csak úgy felmondani, ha viszont határozatlan, akkor azt bármelyikőtök rendes felmondással megszüntetheti. Bérleti szerződés esetén van egy speciális szabály, amiről nem árt, ha tudsz: ha határozott időre kötitek meg a bérleti szerződést, és az idő letelik, de utána te azt tovább használod és ez ellen a bérbeadó nem tiltakozik 15 napon belül, akkor a határozott időre kötött szerződésből határozatlan időtartamú lesz automatikusan.

Ha pedig munkaszerződésről van szó, akkor is lényeges a különbség a határozott idejű és a határozatlan idejű szerződés között. Abban az esetben határozott idejű a munkaszerződés, ha a munkaviszony hossza pontosan meghatározhatóan bele van foglalva. Határozatlan pedig abban az esetben, ha a szerződésben nincs szó időbeli hatályról.

Ha határozott idejű a munkaszerződésed és még nem járt le, akkor megalapozott indokot kell találnod a felmondáshoz. Ebben az esetben a Munka Törvénykönyve így fogalmaz: „A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.” Egyébként határozott idejű munkaviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg. Ha határozatlan idejű a munkaszerződésed, akkor bármikor indoklás nélkül felmondhatsz. Fontos viszont tudnod, hogyha te mondasz fel, akkor nem jár neked végkielégítés. Érdemes lehet még arról is szót ejteni, hogy ugyanaz a speciális szabály itt is érvényes, ami a bérleti szerződésnél: ha lejár a határozott idejű szerződésed, de továbbra is ott dolgozol és a munkaadód ez ellen nem tiltakozik, akkor ebből is határozatlan idejű szerződés lesz.

Véleményem szerint érdemes minden szerződést írásba foglalni, mert ez a legbiztosabb és a legbiztonságosabb.  Egy szóbeli szerződés esetében ugyanis sokkal nehezebb eldönteni, hogy melyik félnek van igaza. Jó lehet az is, ha minden nagyobb hangvételű dolgot közjegyzői okiratba foglaltatsz, mert annak az az előnye, hogy azonnal végrehajtható.

Tovább a teljes bejegyzéshez
Címkék:

Kirúghatnak egy poszt miatt a munkahelyemről?

Forrás: Ez jogos | 2017 július 21.

Kedves Réka! Azt szeretném kérdezni, hogy a munkahelyeket tekintve mi a helyzet a Facebook posztokkal? Repülhet a meló egy rossz mondat miatt? Vagy azt írok ki, amit csak akarok? Ja, és még valami: hogyha valamelyik munkatársammal romantikus kapcsolatba kerülök, akkor azért kirúghatnak? Köszi! Mira

Biztos te is hallottál már olyan sztorikat ismerősöktől, hogy valakit egy Facebook poszt miatt rúgtak ki. Sok ebből a pletyka, nem mindig ok egy poszt arra, hogy kirúgjanak valakit, de egyébként ez tényleg megtörténhet, jogosan is. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a munkavállaló felelősségre vonható olyan dologért is, amit nem a munkaidején belül tett. Ezek olyan cselekvések, magatartások, amelyek a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, jó hírnevét vagy a munkaviszony célját veszélyeztetik közvetlenül.

Ezt fejti ki az a kulcsrészlet, ami szerintem ehhez a témához kapcsolódóan a legfontosabb szabályozás a Munka Törvénykönyvében: „A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. (2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.  (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.” Nem nagyon szoktam jogszabályrészleteket a bejegyzéseimbe belefűzni, de ezek olyan fontos szabályozások, amikről nagyon sokan nem tudnak és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva felháborodnak azon, ha a munkáltató elbeszélget velük egy-egy poszt után. Hogy egyértelmű legyen ez az egész, mondok pár példát. Az talán teljesen evidens, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sérted meg akkor, ha üzleti titkokat szivárogtatsz ki. De mi a helyzet azzal, ha írsz pár rossz szót a munkahelyedről vagy a főnöködről? Nos, ez már a jó hírnév veszélyeztetése lehet inkább, de ugyanúgy bajba kerülhetsz miatta. Lehet, hogy nem is gondoltál rá, de akár egy éjszakai party fotó is bajba sodorhat, ha azon láthatóan illuminált állapotban vagy! Ha felelősségteljes munkát végzel, akkor egy ilyen képet sem kifejezetten tölthetsz fel a netre.

Mielőtt Facebookon valamit kiírsz vagy kommentelsz, gondold át azt, hogy mit szólna a főnököd, hogyha látná. Tudod, fontos az az elv, hogy csak olyat posztolj ki, amit a főnököd és az anyukád is nyugodtan megnézhet! A magánlevelezéseidbe azt írsz, amit csak szeretnél, de egy komment vagy egy poszt nagyon sok emberhez eljuthat, ezért is nem mindegy, hogy mit írsz bele. Ami egyszer kikerült a netre, az onnan már csak nagyon nehezen tüntethető el. Vannak olyan munkakörök, ahol vállalnod kell a felelősséget azért, amit mondasz és nem biztos, hogy minden pozícióban bármit megtehetsz.

Érdemes lehet szabályozni a munkáltatónak azt, hogy az alkalmazottai a közösségi médiát hogyan használhatják. Ezt hasznos lehet a munkaszerződésbe is belefoglalni. Olyan korlátozásokat köthet ki és foglalhat bele a munkavállaló, amelyek a munkaviszonnyal közvetlenül összefüggenek és arányosak. Mivel a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjoga minden embernek, ezért ezt nem lehet önkényes módon korlátolni, ezért is írtam, hogy mindenképp arányosnak kell lennie a korlátozásnak. A legfontosabb viszont az, hogyha a közösségi média használatára vannak a munkáltatónak külön szabályozásai, arról téged köteles előzetesen tájékoztatni!

Ha pedig a munkahelyi viszonyokról van szó, akkor ismét a jogos gazdasági érdek veszélyeztetése merülhet fel, ami miatt ezt gyakran korlátozzák a munkáltatók. Szerelem bárhol és bármikor kialakulhat, főleg a munkahelyen, ahol rengeteg időt töltötök együtt, de sok ok miatt érdemes lehet a munkahelyet meghagyni a munkának. Persze vannak olyan párok, akik a nehézségeket megoldják és nagyon boldogok együtt egész életükben, csak ez ritkább. De miért jelenthet veszélyt a jogos gazdasági érdekekre egy munkahelyi kapcsolat?

Alapesetben az nem korlátozható, hogy a magánéletedbe kivel és milyen módon élsz, de ha a munkatársad az élettársad, akkor ez már a munkahelyre is befolyik valamilyen szinten. Leginkább ez a kötelezettségszegést érinti, nem pedig a magánéletet. Tegyük fel, hogy otthon nagyon összevesztek és ezért munkaidőben sem tudtok megfelelően együtt dolgozni. Ekkor a kapcsolat már láthatóan kihat a munkátokra is. Sőt, lehet, hogy tapasztaltál már olyat is, hogy valamelyik felettesed kedvez a munkában a párjának. Ezek és ezekhez hasonló magatartások azok, amik miatt a munkahelyi viszony veszélyt jelenthet a jogos gazdasági érdekekre. Persze felmerül az az eset is, hogy a párod vagy te magasabb beosztásban van, és ezért üzleti titkokat ismertek, ami egy könnyed kis borozgatós este alatt könnyen kicsúszhat valamelyikőtök száján.

Ha kapcsolatba kerülsz az egyik kollégáddal, akkor véleményem szerint ezt érdemes a munkáltatónak elmondani. Ez nem kötelező mindenhol, de sok kínos szitutól megkímélhetitek magatokat! Arról nem is beszélve, hogyha jó fej a főnökötök, akkor ilyenkor az is megoldható, hogy úgy dolgozzatok mindketten, hogy abból ne legyen konfliktusforrás. Vannak egyébként olyan területek, ahol az összeférhetetlenség miatt kifejezetten nem nézik jó szemmel a munkahelyi románcokat, sőt az etikai kódexben ellenzik is. Ilyen helyek a bankok, és ez ugyanazért van, amiért ezen a területen a közeli hozzátartozók sem kerülhetnek függelmi viszonyba.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Milyen kötelezettségeket vállalsz magadra, ha kisállatot tartasz?

Forrás: Ez jogos | 2017 július 14.

„Kedves Réka! A napokban láttam, hogy egy hatalmas kutya szabadon kószált a parkban. Szerencsére nem tűnt agresszívnek, de azért eléggé megijedtem, mikor elfutott mellettem. Van erre valami jogszabály, vagy a gazdik bárhol levehetik a pórázt a kutyusról? Milyen kötelezettségeket vállal magára az, aki kutyát tart? Köszi! Bogi”

Girl with a young dog enjoying a beautiful day
(Fotó: Getty Images)

Tovább a teljes bejegyzéshez
Címkék:

Ezt kell tenned akkor, ha az utazási iroda becsődöl!

Forrás: Ez jogos | 2017 július 7.

„Szia Réka! A héten felröppent egy hír, ami miatt én azt szeretném kérdezni, hogy mit tehetek akkor, ha az utazási iroda, akivel utazom, becsődöl? Mik ilyenkor a lehetőségeim, kihez fordulhatok? Mire figyeljek oda akkor, amikor utazási irodát választok? Köszi! Ildi”

(Fotó: Getty Images)

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mire figyelj oda fesztiválozás közben?

Forrás: Ez jogos | 2017 június 28.

„Szia Réka!Kezdődik a fesztiválszezon, a barátaimmal szinte mindegyikre el fogunk menni. A kérdésünk az lenne, hogy jogi szempontból ilyenkor kell valamire figyelni? Össze tudnád foglalni általánosságban a fesztiválszabályzatok leglényegesebb pontjait? Nóri”

(Fotó: US Getty Images)

(Fotó: US Getty Images)

Tovább a teljes bejegyzéshez

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!