Segítség! Meghalt az anyukám, ki örököl?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 18.

Szia Réka!

Örökléssel kapcsolatos kérdéseim lennének. Először is, ha meghalt az apukám, aki anyukámtól elvált már régebben, de utána egy házban éltek, de nem élettársakként, akkor örökölhet utána? Illetve van egy testvérem. Mivel nem csak anyagi javakat örököltünk, hanem hitelt is, ezért én gondoltam arra, hogy vissza fogom utasítani a testvérem javára az öröklést, és akkor övé lehet minden, az anyagi javak és a hitel is. Ilyet lehet? Köszönöm szépen! Viki

szomoru-lany-cosmopolitan

US Getty Images

Először is, örökölni lehet végintézkedés (végrendelet) alapján, vagy pedig a törvény szerint. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor az határozza meg az öröklés rendjét, ha pedig nem, akkor a törvény szerinti öröklés lép életbe.

Végrendelkezni alapvetően írásban kell, szóban csak akkor lehet, ha az illető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az életét fenyegeti, és ami írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet érvényességéhez a rendkívüli helyzeten kívül kell még két tanú, akiknek a végrendelkező előadja a végrendelet egészét, majd kijelenti, hogy ez a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Van az öröklési jogban egy fogalom, amiről biztos, hogy hallottál már: kötelesrész. A kötelesrész megilleti az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor ők az örökhagyó törvényes örökösei lennének, vagy a végintézkedés hiányában azok lennének. A kötelesrészre jogosult személyt kötelesrész címen annak a harmada illeti meg, amit törvényes örökösként kapna.

Ha nincs végrendelet, akkor, ahogy már említettem, a törvényes öröklés rendje alapján történik az öröklés. Elsősorban az örökhagyó gyermeke a törvényes örökös. Ha több gyermek van, akkor ők fejenként egyenlő részben örökölnek. A törvényes örökösöket meg lehet nevezni felsorolásszerűen is, de ami lényeges, az az, hogy törvényes örökösök a rokonok, a házastárs, majd abban a legvégső esetben, ha nincs más törvényes örökös, akkor az állam örököl.

Az öröklésből kieshet az, aki az öröklésre érdemtelen. A törvény alapján az érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört; aki az örökhagyót akadályozta/megkísérelte akadályozni abban, hogy szabadon kinyilvánítsa a végakaratát és érvényesítse; illetve aki egy olyan személy életére tör azért, hogy a hagyatékból részesüljön, aki a végrendelet vagy a törvényes öröklés alapján örökölt volna.

Viki anyukájának a helyzete jogi szempontból nagyon egyszerű: ha nem voltak bejegyzett élettársi kapcsolatban, akkor hiába laktak egy fedél alatt (csak azért, mert két ember egy házban él, még nem minősülnek élettársnak alapvetően), a törvény szerint nem örököl. Kivétel, ha végrendeletben örökösként megnevezték.  Ha két ember között nem áll fenn az életközösség, akkor, amikor az örökség megnyílik, akkor a másik fél nem örökölhet, hiába éltek egy házban. Ha bejegyzett élettársi kapcsolatban van két ember, akkor viszont ugyanúgy örökölnek egymás után, mintha házastársak volnának. De abban az esetben, ha nem bejegyzett élettársról van szó, csak akkor örökölhet, ha az örökhagyó végrendelkezett, ugyanis ő nem minősül törvényes örökösnek.

Abban az esetben, ha házastársakról beszélünk, az elhunyt személy házastársát megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az elhunyttal közösen lakott lakáson, ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, akkor is, hogyha van gyermek. Mindemellett egy gyermekrész is megilleti az életben maradt házastársat a hagyaték többi részéből.  Hogyha nincs leszármazó, és az örökhagyó szülei még élnek, akkor a házastárs úgy örököl, hogy ugyanúgy megszerzi a közösen lakott lakást a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakkal, mindemellett a fennmaradó hagyaték felét örökli meg.

Még amikor az örökhagyó életben van, aki törvényes öröklésre jogosult, lemondhat az öröklésről egy írásbeli szerződésben. A lemondás megtörténhet részben és egészben is. Ha az örökhagyó és a lemondó fél máshogy nem állapodik meg, akkor a lemondás a kötelesrészről való elmondást is jelenti.  Az örökség visszautasítására bárkinek lehetősége van, aki nem kíván örökölni, miután az örökség már megnyílt (vagyis az örökhagyó már elhunyt). Hogyha visszautasítod az örökséget, akkor azzal az egészről lemondasz, vagyis nem válogathatod ki, hogy mit szeretnél örökölni és mit nem.

Tehát az öröklésről való lemondás élők közötti írásbeli szerződés, a visszautasítás pedig egyoldalú írásbeli jognyilatkozat az örökhagyó halála után.  A lemondás történhet egy konkrét személy javára, azonban a visszautasítás nem szólhat más javára.

Azért azt mindenképpen megjegyezném, hogy az öröklési jog nem egy egyszerű témakör, ezért ha bármilyen bonyolult problémával állsz szemben, akkor ne habozz felkeresni egy ügyvédet, hogy jogi tanácsot kérj!

Tovább a teljes bejegyzéshez
Címkék: , ,

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!