Hogyan zajlik a büntetőeljárás?

Forrás: Ez jogos | 2017 október 14.

Film still from Legally Blonde starring Reese Witherspoon/MGM, Image: 311508391, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Wenn

                                                                                                     Profimedia-Red Dot

Az előző bejegyzésemben a polgári peres eljárásról olvashattál, ez most annak a folytatása lesz. Ebben a bejegyzésben a büntetőeljárásról fogok írni, pontosabban annak a lépéseiről. Általában az emberek életük során kevesebb büntetőeljárással találkoznak, mit polgári peres eljárással. Ennek egészen egyszerűen annyi az oka, hogy ahogy az előző bejegyzésben láthattad, a polgári peres eljárások magánszemélyek jogviszonyait rendezik. Ezzel szemben a büntetőeljárásban az egyik fél az állam, a másik fél pedig a terhelt. Itt semmilyen egyenrangúságról nem lehet beszélni.

Ha fogalmad sincs, hogy milyen esetekben csöppenhetsz bele egy büntetőeljárásba, akkor most mondok neked pár példát. Bíróság elé kerülhet akár egy olyan ügy is, ha balesetet okozol, vagy ha te vagy a baleset sértettje. Ilyen lehet még testi sértéssel kapcsolatos ügy is, vagy a vagyon elleni bűncselekmények, hogy csak egy párat említsek a sokból.

Könnyedén előfordulhat az életedben az, hogy te leszel egy bűncselekmény áldozata, vagyis a sértett. Nem olyan elvont dolgok ezek, például ha megsebesítenek, vagy ellopják valamidet, akkor máris bűncselekmény áldozata lettél. Ha ez megtörténik, és elmész a rendőrségre, akkor a büntetőeljárás el fog kezdődni a nyomozással. Ha a nyomozásnak vége, akkor az ügyész fog arról dönteni, hogy lezárja-e a nyomozás után az ügyet (ha például nincs elég bizonyíték), vagy vádat emel. Ahogy láthatod is, a büntetőeljárásokat hivatalból szokták megindítani. Ezek után, ha vádat emeltek, akkor az ügy az illetékes bíróság elé fog kerülni, ahol a bizonyítékokat megvizsgálják, majd lesz egy tárgyalás, amire lehet, hogy téged is be fognak hívni tanúként. A bíróság pedig dönt, hogy a vádlott bűnös (ilyenkor elítélik, és büntetést szabnak ki), vagy sem. Te mint sértett, ha nem hívnak be tanúként, a tárgyaláson akkor is jelen lehetsz és megismerheted azokat az iratokat, amelyek téged érintenek.

Ha azonban te vagy a vádlott, akkor is vannak jogaid és kötelezettségeid. Először is, köteles vagy a tárgyaláson végig jelen lenni. Lehetőséged van arra is, hogy vallomást tegyél, illetve észrevételeket, de egyikre sem vagy köteles. A terheltnek/vádlottnak (a büntetőeljárás különböző szakaszaiban a terhelt neve folyamatosan változik, először gyanúsított, majd vádlott, majd a végén elítélt, ha elítélik) joga van a védelemhez, ami azt jelenti, hogy akár személyesen is védekezhet, de egyébként pedig az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja védelmet. Ha valakinek nincs pénze ügyvédre, akkor sincs semmi veszve, mert ilyenkor kirendelnek majd egyet neki.

Ilyen eljárásokban mindig a vádlót terheli a bizonyítása a vádnak. Vagyis ha téged valamivel vádolnak, akkor azt a vádlónak kell majd bebizonyítani, téged pedig mindaddig ártatlannak kell tekinteni. Csak onnantól kezdve bűnös valaki, hogy azt a bíróság jogerős határozatban kimondja.

Büntetőeljárásban is ugyanúgy, mint a polgári peres eljárás során, van lehetőség jogorvoslatra. A következő héten erről olvashatsz majd részletesebben.

Lezárásképpen én azt javasolom neked, hogyha életed során bármikor polgári peres eljárásban vagy büntetőeljárásban vagy érintett, akkor válassz egy nagyon jó ügyvédet, aki az adott témában járatos, mert így lesz a legjobb lehetőséged arra, hogy olyan legyen a végeredménye az eljárásnak, amilyet szeretnél.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Hogyan zajlik egy polgári per?

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 29.

Kedves Réka! Mesélnél arról, hogy hogyan zajlik egy per? Egyáltalán hogyan kell elindítani egy ilyen ügyet, mik a lépések? Köszi szépen! Kitti

Film Stills from "Legally Blonde" Reese WiTherspoon © 2001 MGM, Image: 94890554, License: Rights-managed, Restrictions: For Editorial Use - Credit Studio Only, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Hollywood Archive

Profimedia-Red Dot

Mivel ez a kérdés két nagy témát is érint, ezért erről két bejegyzést fogok írni. Ebben a mostani bejegyzésemben a polgári eljárást fogom bemutatni neked, jövő héten pedig majd a büntetőeljárásról olvashatsz. Ennek az elkülönítésnek az az értelme, hogy jelentős különbség van a kettő között. A büntetőeljárásban terheltnek nevezzük azt, aki ellen elindul az eljárás, mert azzal vádolják, hogy bűncselekményt követett el. Ilyen esetekben a vádat a vádló képviseli, leggyakrabban az ügyészség. Ezzel szemben a polgári eljárásban két fél áll egymással szemben, az egyik az alperes, a másik pedig a felperes. Felperes az, aki elindítja a pert, az alperes pedig az, aki ellen indítják azt. A két fél egyenrangú, a bíróság közöttük tesz igazságot, tárgyalás útján.
Ha polgári perről beszélünk, akkor el kell felejtened a feljelentés szót, ugyanis egy polgári pert keresetlevéllel kell megindítani. Lehet, hogy más bejegyzéseimben olvastad már ezt a szót, de nem értetted pontosan, hogy mit is jelent. A keresetlevél tulajdonképpen az a beadvány, amivel elindul a peres eljárás. Ennek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megnevezését, a peres felek nevét (lakhely, perbeli állás, képviselők beleírásával), az érvényesíteni kívánt jogot (illetve azt is, hogy milyen tények szolgálnak ennek alapjául és milyen bizonyítékokat kívánsz felhasználni, hogy ezt igazold). Bele kell írnod, hogy mi történt, ami miatt szeretnéd az ügyet bíróság elé vinni. Meg kell benne határozd azt is, hogy mit kérsz a bíróságtól, hogy milyen döntést hozzanak. Jó, hogyha bele tudod írni azt is, hogy melyik jogszabály melyik rendelkezésére hivatkozol. Sőt, még annak is szerepelnie kell a keresetlevélben, hogy az melyik bíróságnak szól. A bizonyítékként szolgáló okiratokat csatold mindenképp hozzá! Ha esetleg egyedül, ügyvéd nélkül próbálsz meg keresetlevelet írni, és az nem felel meg ezeknek, akkor a bíróság egy úgynevezett hiánypótló végzést fog hozni, aminek annyi a lényege, hogy le fogják írni, hogy mik azok az adatok, amiket még bele kell írnod ahhoz, hogy elfogadják.
Ezután először megvizsgálják a benyújtott keresetlevelet, majd megkezdődik a tárgyalás előkészítése, amit maga a tárgyalás követ, ahol meghozzák a határozatot. Ezt követheti a perorvoslati szakasz, amiről majd későbbi bejegyzésben lesz szó. A polgári perek a helyi és megyei bíróságokon indulhatnak meg, a többi szint csak a jogorvoslatnál kerül képbe.
Na de pontosan mi is a bírósági tárgyalás vége? Persze, rávágnád, hogy hát az ítélet, ami igaz is, az ügyek esetében általában ítéletről beszélünk, de nem csak ez létezik. Van ugyanis végzés is, olyan esetekben például, ha megszüntetik a pert, vagy felfüggesztik annak tárgyalását.
Ha nem értesz egyet a bíróság ítéletével, akkor van lehetőséged jogorvoslatot kérni. Azonban ez nem egy pár mondatban összefoglalható témakör, ezért majd erről egy későbbi bejegyzésemben olvashatsz! Röviden erről egyelőre annyit mondok el, hogy elsőfokú ítéletek esetében lehet fellebbezni. A fellebbezést az elsőfokú bírósághoz kell beadnod, azonban a másodfokú bírósághoz kell címezned.
Na és akkor lezárásképpen jöjjön a legfontosabb: jó-jó, hogy most már érted, hogy hogyan zajlik egy polgári peres eljárás, de teljesen normális, ha felmerül benned a kérdés, hogy milyen esetekben találhatod magad egy polgári peres eljárás közepén, milyen esetekben érvényesítheted a jogaidat polgári perben. Például olyan ügyekben, amelyek örökléshez, munkaügyekhez, családjoghoz (válás) és szerződésekhez kapcsolódnak, vagy ha személyiségi jogokkal kapcsolatban van jogvitád valakivel. Ez csak egy pár példa, de ezek azok az ügyek, amelyek a leggyakrabban előfordulnak, és a legtöbb embert érintik életük során.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Segítség! Visszaéltek a képeimmel!

Forrás: Ez jogos | 2017 szeptember 7.

Szia Réka! Nem olyan régen megsértették a személyiségi jogaimat, pontosítva visszaéltek egy magánlevelezéssel és egy fotómmal. Hallottam arról a lehetőségről, hogy sérelemdíjat kérhetnék emiatt. Erről mit kell tudni, ez hogy működik? Hogyan lehet érvényesíteni a jogaimat ebben a helyzetben? Köszi!  Kati

szelfi-lany-kep-telefon-cosmopolitan2

US Getty Images

A sérelemdíj az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) újdonságként bevezetett jogintézménye. Régebben volt egy hasonló jogintézmény, lehet, hogy ismerősen hangzik: nem vagyoni kártérítés. Nos, a kettő nem egyezik meg 100%-ban, a fő különbség az, hogy a sérelemdíj esetén nem kell a jogsértésből eredő károkat bizonyítani, hanem már elég a jogsértés tényének bizonyítása is.

Azt már sokszor olvashattad a blogomban, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni.  Ez itt sincs másképpen, aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, az követelheti a jogsértőtől a kár megtérítését. A sérelemdíj esetében olyan értékekről beszélünk, amelyek pénzben nem kifejezhetőek egyértelműen, ezért ez a terület elég komplikált, a bíróknak időnként komoly fejfájást okoz. Ugyanakkor az igény nagy rá, és kell is, hogy létezzen. A személyiségi jogok talán manapság fontosabbak, mint valaha. Mindenki hivatkozik a személyiségi jogaira, holott sokan azt sem tudják, hogy miről beszélnek. Ezért én azt javasolom, hogy mielőtt bármi miatt jogi útra szeretnél terelni egy ügyet, nézd meg a saját jogaidat, ne másoknak és a pletykáknak higgy!

Ahogy már említettem, ahhoz, hogy sérelemdíjat követelhess, a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bebizonyítása már nem szükséges.  A sérelemdíj mértékét a bíróságon határozzák meg, egy összegben. Az összeg megállapításánál az eset körülményeit veszik figyelembe, mint például a jogsértés súlyát, a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatását, és a felróhatóság mértékét.

Leggyakrabban az élethez való jogot, a testi épséget és az egészséget sértik meg, illetve a személyes szabadságot, és a magánéletet, magánlakást.  Persze a becsület és jó hírnév megsértése, a magántitokhoz való jog megsértése és a képmáshoz való jog megsértése is nagyon gyakran előfordul.  A sérelemdíj egyben büntetés és kompenzáció is.  Az mentesül a sérelemdíj alól, aki bizonyítani tudja azt, hogy a magatartása nem volt neki felróható.

A személyiségi jogokat igen egyszerű megsérteni. Emiatt nyílván nagy az igény arra, hogy a jogok megsértése esetén legyen valami, ami elégtételt nyújt. A sérelemdíj tulajdonképpen egy megoldás lehet arra, hogy az érintett sérelmét enyhítse, viszont ezen erkölcsi sérelmek pénzben nagyon nehezen határozatóak csak meg. Amúgy is, a legtöbb ember nem úgy van beállítva, hogy ez kompenzálná a sérelmet, ugyanakkor a sérelmet elszenvedővel szemben az eredeti állapotot már nem lehet visszaállítani, így talán ez az a lehetőség, ami valamelyest mégis képes enyhíteni a fájdalmon. Vannak olyan esetek, amikor akár anyagilag is komoly sérelmet szenved el az illető, vagy a jogsértés komoly hátrányt okoz neki a továbbiakban. Olyasmire gondolok itt, mint a képmással való visszaélés, vagy mint a levéltitok megsértése, tehát ilyenkor aztán még inkább indokolt a sérelemdíj.

Jó az a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan is érvényesítheted a jogaidat. Először is, keresetlevélben ki kell fejteni, hogy mi az a jogsértő magatartás, ami téged érintett, és amivel a te személyiségi jogaidat megsértette valaki; illetve bele kell foglalni azt is, hogy melyik az a személyiségi jog, amit megsértettek. Azt javasolom, hogy olyan esetben, amikor úgy érzed, hogy téged sérelemdíj illetne meg, konzultálj egy ügyvéddel. Mielőtt bíróságra mész, nem árt mindennel tisztában lenni, ehhez pedig biztos, hogy szükséged lesz egy profi jogászra!

Tovább a teljes bejegyzéshez

Mit tehetsz, ha pénzt kér az orvos tőled?

Forrás: Ez jogos | 2017 augusztus 28.

Szia Réka! Egészségügyi kérdéssel fordulnék hozzád. Az első kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni akkor, ha pénzt kér az orvos az elvileg ingyenes orvosi ellátásért? Ezt megteheti? A másik pedig az, hogy olyankor mit lehet tenni, ha az orvos hibázik, nekem meg károm keletkezik ebből? Köszi előre is! Tina

GREY'S ANATOMY (2005) - KATHERINE HEIGL - SANDRA OH - JUSTIN CHAMBERS., Image: 138122314, License: Rights-managed, Restrictions: Editorial Use only, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Album

(Kép: Profimedia – Red Dot)

Az egészség pénzben nem mérhető áru, ezt mind tudjuk. Ugyanakkor mégis, a hálapénz és a kártérítés is valamiféleképpen összegesíteni látszik az egészséget. Nem szabad engedni azt, hogy valakit hátrány érjen azért, mert nem tud vagy nem is akar fizetni az orvosnak. Ha elmész az orvoshoz, ő nem ingyen lát el téged, hiszen havonta fizeted a tb-t.  Nem véletlenül létezik a társadalombiztosítás. Persze bárki választhat fizetősen magán orvosi ellátást is, de az egy teljesen másik helyzet, mintha a doki kér tőled pénzt, akihez neked menned kell.

Ha nem magad választod meg az orvosodat, mégis előre kérnek egy bizonyos összeget, akkor az nem csak hogy nem etikus, de nem is törvényes. Az is biztos felmerült már benned, hogy az orvosokat nem fizetik meg eléggé, és éppen ezért „megérdemlik” a plusz pénzt. Ezzel a gondolattal nincsen gond, a baj az, hogy sok doktor nem is szívesen vállal el beavatkozást úgy, hogyha nem tudnak neki fizetni, hiába lenne egyébként ingyenes az ellátás. Sokan műtétek előtt, sokan a beavatkozás után csúsztatják oda azt a bizonyos fehér borítékot.

A hálapénz akkor teljesen legális, ha a beteg azt a szolgáltatás után adja az orvosnak, önszántából. Viszont ha egy elméletben ingyenes szolgáltatásért pénzt kérnek egy állami kórházban, az már bűncselekmény. Az emberek többsége azért fizet, mert attól fél, hogy pénz nélkül nem fog megfelelő színvonalú ellátást kapni. De akkor is, ezen a rendszeren ideje lenne változtatni, és először az emberek gondolkodásának kell megváltoznia, mert ez már sem az orvosoknak, sem a betegeknek nem kedvező, sok kellemetlenséghez vezet.

Az elmúlt időszakban egyébként több ilyen ügy is felmerült, gyakorta szülésnél. A válasz ezekre az esetekre legtöbbször etikai vizsgálat volt. Volt, amikor ennek felfüggesztés lett a vége, de sok az olyan eset is, amikor csak pletykákról van szó.

Ugyan hibázni emberi dolog, de az orvosi műhibáról is érdemes szót ejteni. Általában egy orvosi beavatkozáskor az ember egészsége, élete a tét, így itt sokkal nagyobb a felelősség, mint más munkáknál. Na de mikor is beszélhetünk pontosan orvosi műhibáról? Akkor, amikor az doktor nem azzal a körültekintő gondossággal jár el, amely a szaktudása és az átlagos orvosi ismeretek alapján az eset körülményei között elvárható lenne.

Milyen műhibákra lehet gondolni, mik a tipikus esetek? Például ilyen a rossz gyógyszer használata, vagy ha túl sokat írnak fel egy gyógyszerből a betegnek, vagy ha a tüneteket tévesen értelmezik és emiatt a betegséget félrekezelik. De biztos te is hallottál már arról, hogy előfordult az is, hogy műtét közben a beteg testében maradt valamilyen tárgy.

Mit lehet tenni, ha előfordul egy ilyen eset? Két lehetőség van: büntetőeljárásban vagy polgári peres eljárásban felelősségre vonni az illetőt. Ha az orvos akár szándékosan, akár gondatlanságból megszegi a rá vonatkozó speciális szabályokat, akkor büntetőeljárásban lehet felelősségre vonni, ugyanis más vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélynek tette ki. Az eljárás első lépése a nyomozás elrendelése, ami egyébként megtörténhet hivatalból, vagy feljelentés alapján is.

Ahogy már említettem, lehet polgári peres eljárást is indítani, amely esetben a károsult kártérítést követelhet. Már egy korábbi bejegyzésemben említettem, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni. Ez itt is igaz ugyanúgy, viszont vannak olyan feltételek, amelyek ha fennállnak, akkor nem jogellenes károkozásról beszélünk. Ha a polgári peres eljárás elindítása felmerült benned, akkor mindenképp ajánlom azoknak a feltételeknek az átolvasását. A kárösszeg megállapítása nem egyszerű dolog, vizsgálni szokták többet között azt is, hogy a károsult életét az eset mennyire nehezíti meg, sőt azt is, hogy milyen fájdalmakat állt ki.

Ez a rendszer egyébként úgy működik, hogy az orvosért felelős az az intézmény, amely alkalmazza, az intézménynek pedig van felelősségbiztosítóval kapcsolata. Na már most, azt biztos te is tudod, hogy sok esetben a biztosítók nem szeretnek fizetni, éppen ezért értheted már, hogy miért húzódnak el olyan sokáig a műhibaperek.

A perköltség sosem olcsó, ezt érdemes tudnod. Ha beszerezted a megfelelő orvosi dokumentumokat, akkor mindenképp fordulj ügyvédhez, mert ezek nem egyszerű dolgok, komoly hátrányod is származhat abból, ha felkészületlenül és képviselő nélkül állsz neki egy ilyen ügynek.

Tovább a teljes bejegyzéshez

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!