Mivel jár, ha a szerelmem csak az élettársam és nem a férjem?

Forrás: Ez jogos | 2018 április 23.

Szia Réka! Ha én nem élek házasságban a párommal, csak élettársak vagyunk, akkor ha szakítunk, én nem lehetek jogosult tartásra? Vagy van olyan tartás, ami az élettársakra vonatkozik? Ha igen, akkor annak a szabályairól mesélnél kérlek részletesebben? Köszi. Kata

VOW, THE (2012) - RACHEL MCADAMS - CHANNING TATUM., Image: 138173565, License: Rights-managed, Restrictions: Editorial Use only, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Album

ProfiMedia – Red Dot

Ebben a mai cikkben az élettársi tartást fogom bemutatni. A múltkori bejegyzésem (házastársi tartás) hasznos lehet most, ezért azt ajánlom, hogyha még nem olvastad, akkor most csekkold le azt is.

Pár alap dolgot tisztáznék az élettársi kapcsolatról. Manapság egyre több olyan pár van, akik házasság nélkül képzelik el az életüket, élettársi kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat kvázi egy szerződés két fél között. Két olyan személy között jön létre, akik házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági környezetben élnek együtt. Kitétel az is, hogy mással ne álljanak házassági vagy bejegyzett élettársi életközösségben. Vannak különböző élettársi „kategóriák”. Van tehát a sima élettársi kapcsolat, amely esetében nincsen nyilvántartásba vétel. Ezen kívül van a nyilvántartásba vett élettárs, ami nem azonos a bejegyzett élettársi kapcsolattal. A nyilvántartásba vétel azért lehet hasznos, mert az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába szerepelni fog a kapcsolatotok, és így bizonyító erővel bír. Bejegyzett élettársak viszont csak 18 életévet betöltött azonos nemű személyek lehetnek. A bejegyzett élettársi kapcsolat azért bejegyzett, mert állami szerv előtti akaratnyilvánítással, majd nyilvántartásba vétellel jön létre, vagyis nagyon hasonló a házassághoz, habár azért bizonyos jogok tekintetében jelentősen eltér attól.

Élettársak esetén (a már megszűnt élettársi viszony után) tartásra csak akkor lehet valamelyik volt élettárs jogosult, ha az életközösség legalább egy évig fennállt és a kapcsolatból közös gyermek született. Ugyanúgy megmarad az is, ami a házastársi tartásnál már előkerült: tartást az követelhet, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Mint ahogy láthatod, a közös gyermek miatt azonos nemű élettársaknál az élettársi tartás nem jöhet szóban, mert biológiailag lehetetlen, hogy természetes úton közös gyermekük szülessen.

Az első kérdés persze ilyenkor mindig az, hogy fennált-e élettársi kapcsolat a felek között. Ha az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejelentkeztek, akkor az bizonyítja ezt. Rászorultságról ugyanúgy, ahogy a házastársi tartásnál is, itt is akkor beszélhetünk, hogyha a volt élettársnak nincs vagyona, vagy ha van, akkor az nem elegendő a minimális szükségletei fedezésére sem, és ugyanígy ez vonatkozik a jövedelemre is (nincs vagy nem elég).

A szabályozás tartalmazza azt az esetet, hogy amennyiben a volt élettárs az életközösség megszűnését követő egy éven túl lesz rászorult, akkor tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet, amelynél a bíróság mérlegeli, hogy az eset megfelel-e ennek. Az élettársi tartáshoz való jog megszűnik akkor (is), hogyha az arra jogosult személy újabb élettársi kapcsolatot létesít, vagy házasságot köt.

Ahogy az előző bejegyzésemben is olvashattál róla, a tartásra való érdemtelenségről itt is érdemes szót ejteni. Ha valaki érdemtelen, akkor az nem jogosult arra, hogy az életközösség megszűnése után tartást követeljen. Kettő ilyen eset található meg a törvényben. Először is, érdemtelen a tartásra az, akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá ahhoz alapvetően, hogy az élettársi kapcsolata teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A második pedig az, hogyha valaki az életközösség megszűnése után volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. Ha az érdemtelenséget vizsgálják, akkor egyébként mindig figyelembe veszik annak a magatartását is, aki erre hivatkozik.

Nem köteles volt élettársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné. Ha az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban megállapodnak, akkor az élettársi tartásnál is lehetséges az egyszeri juttatással történő teljesítés. Ilyenkor az, aki köteles tartás nyújtására, ennek a kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy meghatározott vagyontárgyat vagy pénzösszeget egy alkalommal ad annak a félnek, aki jogosult erre. Ilyenkor nem kell tartásdíjat fizetni (ez az általános egyébként), és a jogosult többször nem követelhet már tartást.  Ha egy adott személynek több személlyel szemben van tartási kötelezettsége (pl.: volt korábban egy házastársa és neki is tartást kell fizetnie), akkor a volt házastárs és az élettárs egy sorban jogosult tartásra, egyenrangúak egymással e tekintetben.

Az élettársi kapcsolattal sokaknak vannak még fenntartásaik a mai napig, de ez egy teljesen természetes állapot akkor is, ha a két szerelmes fél egy életre ezt választja. Illetve akkor is, ha a házasság előtt évekig élettársakként élnek együtt a felek. Én azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy olyan formában legyetek boldogok és szeressétek egymást, ahogy nektek a legjobb!