Ez a különbség a rágalmazás és a becsületsértés között – 1. rész

Forrás: Ez jogos | 2019 február 8.

Kedves Réka! Arról szeretnélek kérdezni, hogy mit tehetek akkor, hogyha nemrég az egyik „barátom/kollégám” egy esti, munkahelyi összejövetelen sok ember előtt azt kezdte el mondogatni mindenkinek, hogy én loptam tőle… Persze ez nem volt igaz, a srác az este folyamán sokat ivott, és én elhiszem, hogy csak viccelni akart, de nekem nagyon rosszul esett, és úgy érzem, hogy a munkatársaim már nem ugyanúgy néznek rám, mint korábban, talán hittek neki, és komolyan vették, amit mondott. Nem feltétlenül akarom feljelenteni őt, de tudni szeretném, hogy mik a lehetőségeim ilyen helyzetben, mert ha ezt nem egy ismerősöm tette volna meg velem, akkor megtenném a szükséges jogi lépéseket. Köszi! Ivett

Fotó: Profimedia – Red Dot

Amikor egy-egy nagyobb témában kapok kérdést tőletek, akkor néha előfordul, hogy két bejegyzésben fejtem ki a választ. Ez most is így lesz, mert a rágalmazás és a becsületsértés esetén a jogi lehetőségeidet csak akkor ismerheted meg megfelelően, hogyha bemutatom ezeknek a legfőbb jellemzőit is. Ebben a bejegyzésben elsősorban e két bűncselekményről fogok írni, a következőben pedig majd a gyakorlatiasabb oldalról olvashatsz, vagyis arról, hogy mik a lehetőségeid, ha ezek áldozatául esnél.

Valószínű, hogy veled is előfordult már, hogy idegességedben csúnya szavakkal szóltál valakihez, ám ezzel még nem követtél el bűncselekményt, pláne – feltételezem – hogy az egész eset kettőtök között maradt. De azért érdemes a szavaidra figyelned, mert nagyon könnyen bajba lehet kerülni. Például, hogyha egy nagyobb társaságban azt mondod, hogy XY ellopta a kedvenc órádat, akkor (főleg, ha ez nem igaz) könnyen előfordulhat, hogy a meggyanúsított személy feljelent téged.

A becsületsértés és a rágalmazás két különálló fogalom, de mégis sokan keverik őket. A Büntető Törvénykönyv alapján rágalmazást az követ el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. A büntetés akár egy évi szabadságvesztés is lehet, és hogyha aljas indokból vagy célból, vagy nagy nyilvánosság előtt (a gyakorlat szerint nagy nyilvánosság akkor van, hogyha egyszeri ránézéssel nem lehet megállapítani, hogy hányan vannak ott), vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el, még súlyosabb lehet a büntetés. Ténynek minősül a múltban lejátszódott vagy a jelenben folyamatban lévő esemény, történés, magatartás. Tehát ha valaki ’tényt állít’, akkor az egy múltban létezett, vagy jelenben létező eseményről vagy történésről való, személyes tapasztalaton, vagy egyéni meggyőződésen alapuló közlés. A ’híresztelés’ már kicsit más, az azt jelenti, hogy valaki olyan tényt ad tovább, amit más állított, vagyis más mondott neki (természetesen a padon üldögélő bájos idős nénik azért nem követnek el bűncselekményt, amikor a falu összes dolgát kibeszélik egymás között). ’Tényre közvetlenül utaló kifejezést pedig az használ’, aki a valóságnak egy olyan jellemzőjét, annak valamelyik elemét emeli ki, amiből egyértelműen lehet az adott eseményre, történésre, magatartásra következtetni.

A becsületsértést ezzel szemben az követi el, aki mással szemben, az adott személy munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, valamint az is, aki a becsületsértést tettlegesen valósítja meg. A rágalmazás és a becsületsértés is elkövethető szavakkal, vagy írásban, de akár rajzokkal, ábrákkal is. A becsület csorbítására alkalmas „egyéb cselekmény” alatt azt értem, ha például valakit kigúnyolnak, utánozzák a járását, vagyis olyan cselekmények, amelyek megalázó jellegűek. A tettleges becsületsértés például az, hogyha valakit nyilvánosan pofon vágnak, a fülét húzzák stb. ( de sérülést nem okozhat, mert akkor már testi sértésről beszélnénk). Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy manapság már nagyon könnyű a rágalmazást a neten is elkövetni. Gondolj bele, mennyi poszt van nap mint nap a facebookon vagy instán, illetve ezekhez mennyi komment érkezik… Mivel ezeket általában bárki láthatja (szemben mondjuk a privát üzenetekkel) ezért a nagy nyilvánosság itt is megvalósul. Ezért ezekre különösen érdemes odafigyelni, és kétszer átgondolni, mielőtt méltóságot, becsületet sértő dolgot fogalmaznál meg.

Rágalmazásról csak akkor lehet szó, hogyha más személy is jelen van, amikor a bűncselekményt elkövetik. Szóval, ha rólad a jelenlétedben mondanak valami valótlant vagy csúnyát, de más nem hallja azt, akkor maximum becsületsértésről lehet szó.  Ezen kívül a rágalmazáshoz valamilyen ’tényt’ kell állítani, a becsületsértésnél viszont elég a becsület csorbítására alkalmas „kifejezés” használata, „egyéb ilyen cselekmény” vagy tettlegesség. A két bűncselekmény között az is jelentős eltérés, hogy amennyiben a rágalmazást meg lehet állapítani, akkor a becsületsértés már szóba sem jöhet.

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!