„Segítség, a bőrszínem miatt nem vettek fel!”

Forrás: Ez jogos | 2019 április 26.

Szia Réka! Az én problémám a következő: elmentem egy állásinterjúra, szerintem nagyon jó voltam, de valami furát éreztem az interjúztatókkal kapcsolatban már az elejétől kezdve… Kedvesek voltak, de olyan volt, mintha nem is figyeltek volna rám igazán. Elmondták a kérdéseiket, én válaszoltam, majd az interjú végén egyből közölték velem, hogy biztos nem én vagyok az, akit ők keresnek. Mivel fekete bőrű vagyok, ezért bennem felmerült, hogy esetleg a bőrszínem miatt diszkrimináltak. Nem tudom, hogy tényleg ez történt-e velem, de ha igen, akkor milyen lehetőségeim vannak? Lehet ezzel valahova fordulni? Köszönöm! Sara

Fotó: US Getty Images

Nagyon gyakran látok olyan álláshirdetéseket akár az utcán, akár neten, hogy „fiatal felszolgáló lányt keresünk” és hasonlók… De nemcsak a munkahelyeken, hanem akár az egészségügyben, oktatásban, különböző szolgáltatások igénybevételénél, és még sok más helyzetben találkozhatsz sajnos diszkriminációval.

Vajon van ezekkel bármi probléma?! Van, pláne a munkahelyek kapcsán, ugyanis a munkáltatók kötelesek betartani az egyenlő bánásmód követelményét. Mindez már természetesen akkor is kötelezettségük, amikor a felvétel folyamata zajlik.  A Munka Törvénykönyve alapján: „a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.” Ugye gyakran hallod azt, hogy ugyanabban a pozícióban, ugyanolyan képzettséggel is a nők adott esetben kevesebbet keresnek, mint a férfiak? Ez egyáltalán nem oké, hiszen ha teljesen ugyanazt nyújtják mind a ketten, akkor semmi nem indokolja a különbségtételt.

Azonban van olyan megkülönböztetés, ami nem tilos, sőt, egyenesen indokolt is. Tipikusan ilyen, ha például egy női öltözőbe keresnek felügyelőt, akkor ott ésszerű kikötés az az álláshirdetésben, hogy nők jelentkezését várják. Vagyis, ha a munka jellege, annak természete indokolja, akkor arányos mértékű megkülönböztetést lehet alkalmazni. Ugyanígy gyakran felmerül a vallás vagy a politikai vélemény miatti megkülönböztetés. Ugyanakkor itt is előfordulhat, hogy ésszerű követelmény annak az előírása, hogy a jelentkező például milyen vallású legyen. Gondolj bele, ha egy katolikus iskolába keresnek hittan tanárt, akkor ez reális elvárás lehet.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény azt mondja ki, hogy az egyenlő bánásmód követelménye akkor sérül, ha valaki a törvényben felsorolt, védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint egy olyan másik személy, aki vele összehasonlítható helyzetben van. A védett tulajdonságokat ez a törvény felsorolja – hogy ebből pár példát említsek, ilyen a nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, fogyatékosság, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vélemény, szexuális irányultság és még sok egyéb is (ha érdekel, nyugodtan keress rá a törvényre, ott megtalálod a konkrét felsorolást).  Azért ’védett’, mert a törvény védelemben részesíti e tulajdonságokat.

A diszkriminációnak több típusa van, ezeket mutatom most be neked röviden. Az első a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, amiről talán mondhatjuk, hogy a leggyakoribb is.  A közvetlen hátrányos megkülönböztetés az, ha egy személy, vagy akár egy csoport valamely védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, aki vele összehasonlítható helyzetben van. Például ilyen, ha egy nőt azért nem vesznek fel egy munkahelyre, mert van két kicsi gyermeke, vagy ha csak a bőrszín miatt nem alkalmazzák.  A második a közvetett hátrányos megkülönböztetés, ami a már említett törvény alapján az, ami nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, és látszólag pedig megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, azonban a védett tulajdonsággal rendelkező személyeket vagy csoportokat ’lényegesen nagyobb arányban hátrányos helyzetbe hoz, mint amilyenben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.’ A harmadik típus a zaklatás. Ez egy olyan magatartás, ami emberi méltóságot sértő, szexuális, vagy akár egyéb természetű is lehet, a lényeg az, hogy ezt egy védett tulajdonságával összefüggésben tanúsítja mással szemben, és a célja az, hogy ezt a személyt megfélemlítse, illetve egy ellenséges, megalázó, megszégyenítő, vagy pedig támadó környezetet alakítson ki. A következő a jogellenes elkülönítés. Ez azt jelenti, hogy valakit a védett tulajdonsága miatt elkülönítenek vele összehasonlítható helyzetben lévő személyektől. Az utolsó pedig a megtorlás, amikor egy olyan személyt, aki az egyenlő bánásmód követelményének a megsértése miatt fellépett, e fellépése miatt éri valamilyen hátrány (tehát ha például kiállsz valakiért, amikor hátrányos megkülönböztetésben van része pl.: a bőrszíne miatt, majd utána emiatt, hogy kiálltál mellette, téged is hátrány ér, akkor ez a típus valósul meg).

Na és akkor jöjjön a legfontosabb kérdés: mit kell tenned, ha hátrányos megkülönböztetésben részesülsz? Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz való fordulás az, amit én javasolnék. Ez egy olyan állami szerv, ami az egyenlő bánásmód követelményének a megvalósulását ellenőrzi, az emberi méltóságot védi. Én azt gondolom, hogyha arra kerül sor, hogy szeretnél a Hatósághoz fordulni, előtte nézd meg a honlapot, mert teljesen érthetően, nagyobb részletességgel leírnak ott minden fontos tudnivalót erről.

Azt fontosnak tartom még megjegyezni, hogy magánjellegű kapcsolatokban, családi viszonyokban zajló ügyek esetében ez a hatóság nem tud eljárni. Az a nagyon szuper egyébként, hogy ilyen esetben semmit nem kell bizonyítani, csak azt kell valószínűsítened, hogy téged hátrány ért, és hogy rendelkezel valamilyen, a törvényben megtalálható védett tulajdonsággal. A másik félnek, tehát annak, akiről azt állítják, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megsértette, azt kell bizonyítania, hogy ezek a valószínűsített követelmények nem álltak fenn, az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta (vagy ha az adott jogviszonnyal kapcsolatban erre nem volt köteles, akkor azt kell bizonyítania, hogy nem volt köteles megtartani). 

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!