A főnököm nem engedi, hogy szabira menjek! Megteheti?

Forrás: Ez jogos | 2019 június 21.

Szia Réka! Azért írok, mert a múlt héten elterveztük a családommal a nyaralást augusztus második hetére, már a szállást is kinéztük, amikor bementem a főnökömhöz a munkahelyen, hogy szabit vegyek ki, erre azt mondta, hogy ő ezt most nem fogja megengedni, mert augusztusban amúgy több a munka, ezért kellek… Pedig, ha jól tudom, a szabadság egy részével én rendelkezem, és én döntöm el, hogy mikor adja ki a főnök! Igazam van, vagy tévedek? Megmondhatja a főnök azt, hogy mikor mehetek és mikor nem mehetek szabira? Előre is köszi! L. Betti

Fotó: ProfiMedia – Red Dot

Beköszöntött a nyár, ezerrel süt a nap, jóformán mindenki csak a vízparton érzi jól magát… Gondolom, ilyenkor te is szoktál nyaralni. Azonban ez máshogy nem megy, csak úgy, ha az ember szabadságot vesz ki. Ilyenkor pihened ki az egész éves fáradalmakat, és töltődsz fel a következő időszakokra. Éppen ezért nem csodálom, ha téged is érdekel az a kérdés, hogy mi is a helyzet a szabadság kiadásával napjainkban.

Téged tehát minden naptári évben megillet a szabadság, ami alapszabadságból és pótszabadságból áll. Azonban hogyha nem év elejétől dolgozol a munkahelyeden, akkor ehhez mérten, időarányosan illet meg téged a szabadság is. Az alapszabadság 20 nap, és ehhez jön hozzá a pótszabadság, ami több okból is megillethet téged, például az életkor alapján (25 éves kortól ez folyamatosan emelkedik), vagy a családi helyzetre, fogyatékosságra tekintettel, vagy egyéb körülmények alapján. Fontos lehet ismerned azt a szabályt is, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Amennyiben a munkáltatóddal eltérően nem állapodtok meg, akkor a szabadságot úgy kell kiadnia, hogy évente legalább 14 egybefüggő napra mentesülj a munkavégzési kötelezettséged alól. Azonban itt a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni.

Az tény, hogy a főnök, vagyis a munkáltató határozza azt meg, hogy mi legyen a szabadság időpontja (a munkavállaló előzetes meghallgatásával!), ám azt tudni kell, hogy 7 munkanap szabadságot maximum két részletben a munkavállaló akaratának megfelelő időpontban kell kiadnia (ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja). Fontos azonban, hogy ezt az igényt legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal be kell jelenteni! Ettől függetlenül én azt javaslom, hogyha már előre látod azt az időpontot, amikor szabadságra szeretnél menni, akkor szólj a főnöködnek már korábban, beszéljétek meg, mert ez mindkettőtöknek biztonságérzetet ad, és így a munkáltatód is már jóval előre tud számolni azzal, hogy mikor kell felkészülnie arra, hogy egy emberrel kevesebb fog dolgozni. Ugyanígy, a munkáltatónak is a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal előre közölnie kell, ha szabadságra küld.

Sokszor hallottam már azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha a főnök az indulás előtt találja ki, hogy mégsem mehetsz el szabadságra, mert mondjuk bejött egy fontos munka, vagy hogy mi van akkor, ha a szabadság alatt hív vissza a munkahelyre a főnök valamilyen fontos okból. Erről azt kell tudnod, hogy ez lehetséges, viszont mindezt csak akkor teheti meg, ha ezt a kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja. Ám ilyenkor ez nem mentes a következményektől: a szabadság időpontjának módosításával, vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült valamennyi kárt és költséget meg kell térítenie.

Olyat a munkáltató nem mondhat, hogy azért maradt meg a szabadságod, mert „nem vetted ki”. Ilyen nincs, még akkor sem, ha a főnök laza, és átengedi azt a jogot neked, hogy meghatározhasd, hogy mikor mész el szabira. A munkáltatónak ugyanis kötelező kiadnia a szabadságot! A szabadságot az adott naptári évben, tehát az esedékesség évében kell kiadni, méghozzá természetben. Tehát ez az alapszabály, mely szerint alapvetően a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, és nem is lehet pénzre váltani. Az is az esedékesség évében kiadott szabadságnak számít, hogyha a szabid igénybevétele még ebben az évben megkezdődik, és a következő évben nem haladja meg az öt munkanapot. Ám a főszabály alól vannak jelentős kivételek. Abban az esetben, ha október elsején, vagy azt követően kezdődött a munkaviszonyod, akkor a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki a munkáltatód neked.  Hogyha valamilyen, a te oldaladon felmerülő okból a szabadságot a főszabály szerint nem lehet az esedékesség évében kiadni, akkor ennek az oknak a megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (ha az esedékesség éve már eltelt addigra). Itt olyan okokra kell gondolnod, mint például betegség, vagy valamilyen más elháríthatatlan körülmény. A munkáltató oldalán is felmerülhet azonban valamilyen kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok, amely esetén (ha van kollektív szerződés, és van ilyen rendelkezése) a szabadságnak a negyedét a következő év március 31-ig lehet kiadni. Abban pedig megállapodhattok a munkáltatóddal, hogy az életkorod alapján járó pótszabadságot neked csak a következő év végéig adja ki. Az a szabály nagyon fontos még a Munka Törvénykönyvében, mely alapján abban az esetben, ha a munkaviszonyod megszűnik és a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, akkor köteles azt pénzben megváltani.

Mindezek tudatában jó pihenést, kellemes nyaralást kívánok!

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!