Ezek a sztrájk alapvető szabályai

Forrás: Ez jogos | 2019 június 28.

Szia Réka! Egy ismerősöm egy nagy áruházláncnál dolgozik, és ő mesélte nekem, hogy nemrég sztrájkoltak a munkavállalók azért, hogy béremelést kapjanak, és végül sikerrel is jártak. Szerintem ez nem rossz dolog, viszont a szabályokat nem ismerem. Hogyha a kollégáimmal mi a munkahelyünkön akarunk egy sztrájkot szervezni, akkor erre egyáltalán lenne lehetőségünk? Mire kéne odafigyelnünk? Köszönöm! Gréta

Fotó: Profimedia – Red Dot

Egyes európai országokban gyakran szólnak a hírek sztrájkokról, vannak helyek, ahol ez szinte mindennapos, hol enyhébbek ezek a sztrájkok, hol pedig durvábbak, de az biztos, hogy sokszor igen hatásosak. A sztrájk egy alapjog, az Alaptörvény kimondja, hogy a munkavállalóknak, a munkaadóknak és ezek szervezeteinek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyaljanak, ennek alapján kollektív szerződést kössenek, az érdekeik védelmében közösen fellépjenek, és ez magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát is.Konkrét fogalma a sztrájknak nincsen ugyan, de talán úgy lehetne körülírni, hogy a sztrájk munkabeszüntetés, mely több munkavállaló részvételével zajlik, akik szervezettek, és valamilyen cél érdekében teszik ezt.  A sztrájktörvény alapján ez a cél a dolgozók gazdasági és szociális érdekeiknek a biztosítása (1989. évi VII. törvény a sztrájkról).

Talán a legfontosabb információ a sztrájkkal kapcsolatban az, hogy ezt nem lehet csak úgy bármikor elkezdeni. Fontos, hogy előtte kell egy egyeztető eljárás, és csak akkor lehet sztrájkot kezdeményezni, hogyha ez az egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy pedig hogyha ez az egyeztető eljárás olyan okból nem jön létre, amely annak, aki a sztrájkot szeretné kezdeményezni, nem felróható. Az egyeztetés ideje alatt is lehet tartani egy úgynevezett figyelmeztető sztrájkot, amire egyszer kerülhet csak sor, és nem lehet hosszabb két óránál. Ez azért lehet hasznos, mert így a munkáltató érzékeli, hogy milyen kellemetlenségekkel járna számára egy sztrájk, és valószínűleg hamarabb lesz kész arra, hogy megegyezzen a dolgozókkal az egyeztető eljárás során. A sztrájk alatti együttműködést igazolja az a szabály is, hogy a feleknek a sztrájk alatt is kell egyeztetést folytatniuk, és gondoskodniuk kell a személy-és vagyonvédelemről is. Nagyon fontos az, hogy a sztrájkjognak a gyakorlása során a munkavállalóknak együtt kell működni a munkáltatókkal! Azt is tudnod kell, hogy a munkáltató (aki nyilván csökkenteni akarja a sztrájkkal okozott veszteséget) azokat a munkavállalókat, akik a sztrájkban nem vesznek részt, olyan feladatok teljesítésére is utasíthatja, amiket amúgy a sztrájkoló munkavállalóknak kellene elvégezni, és így tehát lehet, hogy a nem sztrájkoló munkavállalóknak túlórázniuk kell.

Habár sztrájkolni tehát lehet, mégsem teheti ezt meg mindenki. A sztrájknak nincs helye igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél, polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél pedig a Kormány és az érintett szakszervezetnek a megállapodásában rögzített szabályok mellett lehet sztrájkolni, ám a NAV-nál a hivatásos állományúak nem jogosultak erre. Ezen kívül pedig van még korlátozás, ugyanis az olyan munkáltatónál, amely olyan tevékenységet végez, ami a lakosságot alapvetően érinti (gondolj itt például a távközlésre vagy a tömegközlekedésre, vagy az áram, víz stb. szolgáltatásokra), csak úgy gyakorolható sztrájk, hogy az ne gátolja a még elégséges szolgáltatásnak a teljesítését. Ez a még elégséges szolgáltatás kérdéses lehet, hogy pontosan mit is jelent. Ezt általában törvény állapítja meg, de amennyiben nem, akkor az egyeztetés során kell megállapodni róla. Ez tök érthető, hiszen nem állhat le napokra az egész tömegközlekedés, vagy áram-, vízellátás…Ezzel a szabályozással pont az a cél, hogy ez, és a hasonló helyzetek elkerülhetők legyenek. Természetes módon nincs helye sztrájknak, hogyha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy pedig elemi, természeti kár elhárítását gátolná.

A sztrájkban mindenki önként vehet részt! Nem lehet tehát a sztrájkot semmi esetben sem kötelezővé tenni, téged senki nem kényszeríthet arra, hogy sztrájkolj úgy, hogy valójában nem akarsz. Ugyanakkor a sztrájktól való tartózkodásra sem szabad senkit sem kényszeríteni! Ha valaki sztrájkot kezdeményez, vagy jogszerű (!) sztrájkban vesz részt, akkor ezért nem lehet vele szemben semmilyen hátrányos intézkedést alkalmazni! Ezért senkit nem lehet kirúgni, vagy lefokozni, vagy bármilyen módon fegyelmezni! Hogyha a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodnak meg, akkor ebben az esetben a dolgozót nem illeti meg díjazás vagy egyéb juttatás a sztrájk miatt kiesett munkaidőre.

Jogellenes sztrájk esetében a védelem nem illeti meg a dolgozókat! Jogellenes a sztrájk, hogyha azt nem gazdasági és szociális érdekek biztosítása érdekében kezdeményezik, vagy ha a cél Alaptörvénybe ütközik, vagy hogyha a munkavállalók megszegik az együttműködési kötelezettségüket, vagy adott esetben visszaélnek a sztrájkjoggal, vagy ha megszegik az előzetes egyeztetésnek a szabályait. Jogellenes akkor is, hogyha olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben zajlik a sztrájk, melynek a megváltoztatása bíróságra tartozik. Akkor is jogellenes, hogyha van kollektív szerződés, és az ebben szereplő megállapodást akarják a kollektív szerződés hatályának ideje alatt a sztrájk hatására megváltoztatni.

Sokakban a sztrájk gondolata negatív érzelmeket ébreszt, és azt hiszik, hogy ez egy nagyon agresszív dolog, de fontos azt tisztázni, hogy a sztrájk egy legális érdekérvényesítő eszköz, amitől nem kell félni, csak ismerni kell a szabályait, és betartani, és akkor ez egy nagyon hatékony érdekérvényesítő eszköz lehet.

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!