Ezt tudnod kell, mielőtt lakást veszel

Forrás: Ez jogos | 2019 augusztus 9.

Szia Réka! A legutóbbi bejegyzésed kapcsán kérdeznék most tőled. Az teljesen tiszta nekem, hogy ingatlan adásvételnél gyakran szoktak foglalót kikötni. Azonban én hallottam már olyanról is, hogy valaki bánatpénzt kötött ki adásvételi szerződésben. Ez tulajdonképpen mire szolgál, meg miben tér el a foglalótól? Köszi a választ! Viola

Fotó: Us Getty Images

Sokan kétkedve rázzák a fejüket, hogyha azt a szót hallják, hogy bánatpénz. Igaz, kevésbé gyakran használják, mint mondjuk a foglalót, de ettől függetlenül bánatpénz tényleg van, a Polgári Törvénykönyvben is szerepel. Az tehát világos, hogy a bánatpénz létezik, ám az közel sem olyan egyértelmű, hogy pontosan mi is ez, és hogy mikor jár.

A bánatpénz abban az esetben jár csak, hogyha a felek a szerződésben ezt külön kikötik arra az esetre, hogyha valamelyik fél a szerződéstől elállna. Tehát ha a felek a bánatpénzről rendelkeznek a szerződésben, akkor az abban az esetben jár, ha valamelyik fél az elállási jogát gyakorolja. Az elállás alatt azt kell értened, hogy az egyik fél úgy szünteti meg egyoldalúan a szerződést, mintha azt a felek meg sem kötötték volna, vagyis visszamenőleg szűnik meg a szerződés ilyen esetekben. Erre akkor van lehetőség, hogyha a fél az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadására képes. Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva jogosult elállásra, annak a másik szerződő félhez kell intéznie egy jognyilatkozatot ahhoz, hogy megszüntesse a szerződést.

Fontos tudnod azonban azt, hogy az elállás nem minden szerződésnél lehetséges! Vannak olyan szerződések, amiket csak a jövőre nézve lehet megszüntetni, mert egész egyszerűen az lehetetlen lenne, hogy visszamenőlegesen szűnjenek meg. Gondolj bele, például bérelsz egy autót, használod hónapokig, aztán mondjuk meg akarod szüntetni a bérleti szerződést. Ezt nem fogod tudni visszamenőlegesen megszüntetni, hiszen az autó használatát utólag már nem tudod meg nem történté tenni. Bérleti szerződésnél tehát az elállási jogot nem lehet kikötni. Na de akkor felmerül a kérdés, hogy akkor ilyet mikor lehet… Adásvételi szerződésnél például minden gond nélkül! Ha van valami, ami miatt a teljesítés kétséges lehet (pl. hitelfelvételtől függene a szerződés teljesítése, ám fennáll a veszélye annak, hogy negatív lesz a hitelbírálat), akkor érdemes a bánatpénzt kikötni a szerződésben. Ha mondjuk egy ilyen helyzet miatt a szerződésben megállapodtok abban, hogy bánatpénz fejében lehet elállási jogot gyakorolni, akkor, ha az egyik fél nem tudja teljesíteni a szerződést a maga részéről, elállhat ugyan tőle, de meg kell fizetnie a szerződésben kikötött bánatpénzt.

Érdemes egy kicsit a bánatpénzt összefüggésbe hozni az előző bejegyzésemben tárgyalt foglalóval, ugyanis előfordul, hogy keverik a két fogalmat, pedig igen nagy a különbség közöttük. A foglaló az abból a szempontból más, hogy azt akkor kell fizetni, ha valamelyik fél hibás a meghiúsulásért. Ha tehát a foglalót adó fél felelős a meghiúsulásért, akkor ő a foglalót elveszíti, ha pedig az a fél a felelős, aki kapta a foglalót, akkor neki azt kétszeresen kell visszafizetnie. A bánatpénz viszont más. Ha például azért kötitek ki a szerződésben, mert mondjuk el akarod adni az ingatlanodat, de a vevőnél kérdéses, hogy a banktól megkapja-e a szükséges hitelt, akkor hogyha az összeghez mégsem jut hozzá, akkor azt nem kell hibának tekinteni a „vevő” részéről, ezért nem is a foglaló jogkövetkezményeit kell alkalmazni, azonban téged, mint eladót, a bánatpénz némileg mégis kompenzál. Hozzáteszem, a bánatpénz jellemzően alacsonyabb összeg, mint a foglaló.

Ha tehát a szerződés lehetővé teszi az elállást, és ezt bánatpénz megfizetéséhez kötik, akkor bizony azt meg kell fizetni! A bánatpénz esetében nem kell azt igazolni, hogy az arra jogosultnak valójában mennyi kára keletkezett abból, hogy a másik fél a szerződéstől elállt. A bánatpénz összege ettől független. Az összeget a felek határozzák meg a szerződésben, ám arra figyelni kell, hogy a mértéke nehogy eltúlzott legyen! Ha mégis túlzott mértékű a bánatpénz, akkor az a fél, akinek azt meg kellene fizetnie, kérheti a bíróságtól, hogy az összeget mérsékeljék. Az pedig, hogy mi számít túlzott mértékű bánatpénznek, a bíróság az ügy összes körülményét figyelembe véve állapítja meg.

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!