Így lehet kiesni az öröklésből

Forrás: Ez jogos | 2019 szeptember 20.

Szia Réka! Az egyik ismerősömnek szeretnék segíteni, azért kérdezek tőled. A barátom apukája nem olyan régen meghalt, és jelentős vagyont örökölne utána a barátom, de a testvére kiröhögte a barátomat, közölve vele, hogy nem kap semmit, ugyanis ő „kiesett az öröklésből”, mert nem bánt megfelelően az apjával, az apja pedig nem hagyott rá semmit. Ilyen tényleg létezik?? Ha igen, akkor miért lehet kiesni az öröklésből? Nagyon köszönöm előre is! Ivett

Fotó: Profimedia – Red Dot

Azzal gondolom nem árulok el hatalmas titkot, hogyha elmondom, hogy abban az esetben, hogyha meghal valaki, akkor a hagyatéka átszáll az örökösre. Ezzel nincs is gond, ez könnyen érhető, és a mindennapi életben ez egy gyakran előforduló dolog. Ám érdekes téma az, ráadásul sokszor felmerülő probléma, hogy az öröklésből igenis ki lehet esni. Sokan ezt nem tudják, vagy nem hiszik el, pedig ez tényleg így van.

Vannak borzasztóan egyértelmű kiesési okok, mint például az, hogyha valaki nem éli túl az örökhagyót (vagyis azt a személyt, aki után örökölne). Képzeld, régen elég vitás kérdés volt az, hogy mi legyen a megítélése egy olyan szituációnak, amikor például egy autóbalesetben többen is meghalnak, de nehéz megállapítani a sorrendet, vagy éppen ez nagyon megkavarná a dolgokat, így a hatályos törvény alapján, hogyha közös balesetben vagy veszélyhelyzetben többen hunynak el, akkor az öröklésből való kiesés szempontjából lényegtelen a halál beálltának tényleges sorrendje, mert úgy kell tekinteni, hogy egyszerre haltak meg, vagyis mindenki kiesőnek tekintendő. Ezen kívül kiesik az öröklésből az is, aki érdemtelen az öröklésre, vagy akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott. Az érdemtelenség alapját valamilyen negatív magatartás képezi, amit az örökhagyóval szemben tanúsítanak. A törvény konkrétan meghatározza ezeket a magatartásokat: az első az, hogyha valaki az örökhagyónak az életére tör; a második az, hogyha valaki az örökhagyót megakadályozza (vagy megkísérli megakadályozni) abban, hogy végrendeletet készítsen, vagy megakadályozza azt, hogy a végrendeletét érvényre juttassa; a harmadik pedig az, hogyha valaki azért, hogy örökös legyen, a törvényes öröklésre jogosult személy vagy az örökhagyó által a végintézkedésében örökösként jelölt személynek az életére tör.  Azt mindenképp tudnod kell, hogy az örökhagyó megbocsáthatja ezt a magatartást, és akkor ez már nem lesz kiesési ok. Ezen kívül pedig érdemes észben tartani azt, hogy az érdemtelenséget nem veszik csak úgy figyelembe, arra hivatkozni kell, méghozzá annak a személynek, aki az érdemtelen személy kiesése esetében örökölne.

Az öröklésről le is lehet mondani, amit az tehet meg, aki törvényes öröklésre jogosult. Ilyen esetben egy szerződést kell kötni az örökhagyóval, és ebben a szerződésben részben, de akár egészben is le lehet mondani az öröklésről. Van még egy olyan fontos dolog, ami nem mindig egyértelmű az emberek számára, ami az, hogy az örökséget vissza lehet utasítani. A lemondástól elsősorban ez abban tér el, hogy ezt már az örökhagyó halála után lehet megtenni, az öröklésre jogosult személynek. Ez azért fontos, mert az ember nem csak csupa jó dolgot örökölhet, hanem bizony adósságot is, és akkor így utólag vissza lehet utasítani az örökséget. Természetesen nem csak az adósság részét, hanem ebben az esetben a hagyaték teljes egészét kell visszautasítani.

Létezik olyan is, hogy valakit kizárnak az öröklésből. Ilyenkor kell egy érvényes végintézkedés, amiben bárkit ki lehet zárni, ráadásul még indokolni sem kell, ám ez nem jelenti azt, hogy a kizárt személy nem kap semmit, ugyanis kötelesrészi igénnyel ettől függetlenül élhet. Ehhez hasonló, ám mégis sok fontos jellemzőben eltérő a kitagadás. Ha valakit kitagadnak a végintézkedésben, akkor azt indokolni kell és a kitagadott személynek nem jár kötelesrész sem. A kitagadási okokat a Polgári Törvénykönyv pontosan megjelöli, hogyha ez mélyebben érdekel, akkor a Ptk. 7:78.§-ban megtalálod ezeket az okokat. Csak példaként megemlítenék párat, mint például, hogy kitagadási ok az, hogyha az a személy, aki jogosult lenne kötelesrészre, az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követ el, vagy hogyha ez a személy erkölcstelen életmódot folytat stb. Ugyanúgy, ahogy az érdemtelenséget, a kitagadási ok alapjául szolgáló magatartást is megbocsáthatja az örökhagyó.

A Ptk. arról is rendelkezik végezetül, hogy a házastárs is kieshet az öröklésből, méghozzá abban az esetben, hogyha amikor az öröklés megnyílik, akkor a házastársi életközösség már nem állt fenn és a körülményekből nyilvánvaló az is, hogy nem volt kilátás arra, hogy az életközösséget visszaállítsák. Erre ugyanúgy hivatkozni kell, mint az érdemtelenségre.

Blogleírás

Ez jogos! - A Cosmopolitan hivatalos blogja, melynek szerzője a Samsunggal közös pályázatunk nyertese, Babják Réka. „Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója vagyok, és még Dr. Szöszinél is szenvedélyesebben imádom a jogi ügyeket. Szeretném, ha ez a blog interaktív lenne, ezért hogyha bármilyen kérdésed van, esetleg olyan helyzetbe kerültél, amikor nem tudtad, hogy milyen jogaid vannak, írd meg nekem a cosmopolitan.hu@centralmediacsoport.hu e-mailcímre!